Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

éven át volt a szomszéd kismányai gyülekezet lelkipásztora.5 Elemi iskoláit Kismányán végezte, 14 éves korban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait az érsekújvári Községi Katolikus Főgimnáziumban, ahol mind a nyolc osztályt elvégezte, és érettségi vizsgát tett 1926-ban. Teológiai tanulmányait Losoncon végezte, s ugyanott letette az I. lelkészképesítő vizsgát 1930-ban, a II. lelkészképesítő vizsgát pedig 1933-ban. Segédlelkészként működött 1931-től 1938-ig Pozbán, Garamlökön, Nagysallón, Nagypeszeken, Garamkissallón, Negyeden.

APÁCASZAKÁLLAS Abrahám Kornél lelkész

1914. április 16-án születtem Izsapon, Komárom megyében, egyszerű földműves szülőktől. Ősi nemesi család sarja vagyok. Már a reformáció óta elődeim mind a református vallásban éltek. Édesapám, néhai Abrahám Zsigmond a múlt világháborúban 6 évig volt orosz fogságban. Súlyos betegen jött haza 1920 őszén, aminek következtében gyomorrákban, 1930-ban meghalt. Mindössze 52 esztendőt élt. Öten maradtunk testvérek. A legöregebb közülünk 16 éves. Sok munka, szenvedés, nélkülözés közepette nevelkedtünk fel. Én kezdettől fogva hajlandóságot mutattam arra, hogy tanuljak. Azért a testvérbátyám és édesanyám minden igyekezetével azon volt, hogy tanulhassak. <Az> elemi elvégzése után Komáromba jártam a Szent Benedek-rendi Római Katolikus Főgimnáziumba. Itt is érettségiztem 1934 júniusában jeles eredménnyel. Hogy a nehéz anyagi helyzeten könnyítsék, Izsapról gyalog jártam a nagymegyeri állomásra, ami 5 kilométert tesz ki, onnan pedig már 30 kilométert vonaton. így ment napról napra télen- nyáron nyolc éven keresztül. Iskolai szünidőben, nyáron, vagy ha nappal hazamentem, odahaza segítettem a földműves munkában: arattam, szántottam, vetettem, kapáltam, stb. Éjjel pedig tanultam, olvastam. Mindig csak pár órát aludtam, mert reggel 5 órakor már elindultam a vonatra.

Már szinte gyermekkorom óta az volt a vágyam, hogy lelkipásztor lehessek. Ezt a jó Isten kegyelméből meg is érhettem. Gimnázium után beiratkoztam a losonci teológiára. A teológiát 1938. szeptember 22-én végeztem be jeles eredménnyel. Utána káplán lettem. Ekkor túl sok segédlelkész volt. Én mint pártfogó nélkül álló ember nem kaptam állást, bár voltak olyanok, akik elbuktak, és mégis a legjobb helyeket foglalták el. De hagyjuk. A jó Isten mindig megsegített. Úgy kellett szabódnom, hogy ingyen káplánnak is valahogy befogadjanak. Közben jött 1938 őszén a cseh uralom alól való felszabadulás. Segédlelkész éveim igen változatosak voltak. Hol ide, hol oda dobtak, ahol baj, elhanyagoltság volt. Két és fél év alatt Ekecsen, Nagymegyeren, Újbarson, Vámosladányban, Léván, Vágfarkasdon voltam segédlelkész. Nem volt kellemes ez a gyakori áthelyezés, annál kevésbé,

5 Vendégh Lajos 1831-ben született Apácaszakállason. Tanulmányait Pápán végezte (a VII. gimnáziumi osztályt Pozsonyban). Az 1856-ban Révkomáromban tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1857-1875 között szolgált a kismányai gyülekezetben. 1875. március 14-én halt meg. Első felesége, Racskay Terézia 1866-ben hunyt el. Második felesége Paczolay Julianna volt. DREKK 0.394t. TtREL 1.8. d. 8. Kismánya. 7 (Alistálon született!).-228-