Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

mivel 1938. december 13-án megnősültem. Feleségem Simon Lenke felsőgelléri (Komárom megye) leány lett, akivel már diákkorom óta ismeretségben voltam. Házasságunkból született eddig két gyermek. Egy kislány, Éva Katalin 1941. július 31-én, aki szépen növekedik örömünkre, és 1943. május 20-án született Barnabás Csaba kisfiúnk, aki a legnagyobb fájdalmunkra két hónap múlva, július 19- én szívgörcsben hirtelen meghalt. Vágfarkasdról egyhangú meghívással választott meg 1941. június 15-én az apácaszakállasi gyülekezet. Azóta itt működöm híveimmel a legteljesebb megértésben. Eddigi munkásságom kézzelfogható eredménye a cirka 10000 pengő költséggel felépített hősi emlékmű, amely a templom melletti téren nyert elhelyezést.

Nemes Kálmán nyugalmazott lelkész

Születtem 1870. május 1-én Ekelen, Komárom megyében Nemes Sándor református tanító6 és Kovács Johanna szülőktől. Iskoláimat végeztem: az elemi iskola 1-4 osztályát Takácsiban, Veszprém megyében, ahol atyám jegyző lett. Német szóra Sopronba kerültem, hol az ágostai hitvallású evangélikus normál iskola 4-dik osztályát 1879-1880-ban elvégeztem. Az 1-4. középiskolát a soproni ágostai hitvallású evangélikus líceumban végeztem 1880-1884-ig, a középiskola V-VIII. felső osztályait pedig Pápán 1884-1888-ig. Érettségit tettem Pápán 1888. június 29-én. A teológiát Pápán végeztem. Itt tettem első lelkészképesítőt 1892- ben, a másodikat 1893. szeptember 13-án tettem le. Elemi iskolai tanítói oklevelet szereztem Pápán 1890-ben a református képezdében. Szolgálati adataim ezek: 1892 - egy év s két hónapig nagymegyeri segédlelkész és elemi iskolai segédtanító, 1893 - egy s 6 hónapig förgepatonyi helyettes lelkész és tanító. 1895- 1897. március 28-ig komáromi segédlelkész néhai Pap Gábor püspök úr7 mellett. Ennek halála után Antal Gábor püspök úr érkeztéig helyettes lelkész voltam. A millenniumi új évi beszédet a komáromi nagy templomban, az új évi millenniumi imádságot pedig délután az újszőnyi (túlsó komáromi) református iskolában tartottam. Rendes lelkész lettem Somorján 1897. március 28-án. Itt töltöttem el szolgálatban 31 évet. Hivatalom mellett a községi óvoda pénztárosi tisztét 11 évig viseltem, s az I. Somorjai Takarékpénztár igazgatósági tagja lettem. Boldog emlékezetű Balogh Elemér püspök úr alatt 17 évig a dunántúli református egyház- kerületnél kerületi pénztári tisztet viseltem. Somorjai lelkészségem 10-dik évé6 Nemes Sándor 1866-tól tanított Ekelen. Előde Szentmiklósi Dezső, utóda Takács Sándor volt. Egyházkerületi Névtár. 1865.13.1866.10.1869.10.1873.8.

7 Pap Kovács Gábor született 1827. szeptember 15-én Vilonyán, apja Pap István lelkész, anyja Oláh Klára, felesége Czike Karolin, Czike Károly nagymegyeri lelkész leánya volt. Tanulmányait Vámoson és Pápán végezte. Csákváron praeceptor, majd Bécsben házinevelő lett. Segédlelkészkedett Nemesvámoson, Balatonudvarin, majd Balatonarácson előbb helyettes, később rendes lelkész lett. Ezután lelkészi állomáshelye Balatonudvari, Liter, Vörösberény, Vilonya, Oszőny, végül 1878-1895 között Komárom volt. 1868-tól a veszprémi egyházmegye esperese, 1873-tól kerületi főjegyző, majd 1874-től a dunántúli egyházkerület püspöke volt. 1895. november 2-án hunyt el. TtREL I. 8. d. 9. Nagymegyer. 1, 2, 6-8,14. DPL 1895. 706-710. FARKAS 2007. 2-3,19-20, 254, 37-42. GERECSEI- KÖBLÖS-KRÁNITZ 2012.425.-229-