Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

államsegélyt. Folyamodtam externista érettségi vizsga letehetéséért, elutasították. Parlamentben interpelláltak néhányunk ügyében (tudniillik csak az 1920 után érettségi vizsgát tetteknél ragaszkodtak a törvényhez), a válasz az volt, hogy a nosztrifikálás vagy vizsgaengedély a miniszter discretionális joga. A hitelesség kedvéért megemlítem, hogy néhai Longauer Viktor volt főszolgabíróval, később miniszteri főbiztossal, aki a pozsonyi Országos Hivatalban teljesített szolgálatot, sógorságban voltam, ő nyíltan megmondta, hogy az államsegély elnyerésének két útja lehet az én részemről, mégpedig vagy az, hogy belépek valamelyik kormánypártba (ezek voltak a csehszlovák szociáldemokrata és a csehszlovák agrárpárt), vagy pedig egy ügyvédi irodához fordulok. Előbbi esetben semmibe sem kerül, csak egy-két jól fizetett szónoklatba, utóbbi esetben pénzbe kerül. Tekintve, hogy a magyarságomat többre becsültem a kongruánál, én az utóbbit választottam. A pozsonyi ügyvédi iroda, amelynek tagjai voltak: dr. Dérer Iván csehszlovák köz- oktatásügyi miniszter,79 dr. Markovié, a szociáldemokrata párt vezetője,80 dr. Tslin és dr. Dvorák vállalta is az ügyet, 1500 cseh Koronát előlegképpen ki is fizettem nekik (csekk és levelezés megvan), de aztán mikor megtudtam, hogy az ügyem elintézésének 15000 cseh korona az ára, az előleget veszni hagytam, mert több pénzt nem tudtam előteremteni. Tekintve azonban, hogy közben az Isten gyermekkel, gyermekekkel is megáldott, szorított a megélhetés kérdése, bár szú- tori híveim igazán nagyon sokat segítettek rajtunk, végül összetalálkoztam a komáromi bencés gimnázium igazgatójával, Gidro Bonifác81 mostani tihanyi apáttal, aki arra bíztatott, hogy iratkozzam be hozzájuk, hisz csehszlovák területen mindegy, hogy milyen nyelvű gimnáziumban érettségizem. Tehát anélkül, hogy a magyarságom fel kellett volna áldoznom, találtam más megoldást, felvételi vizsgát tettem Komáromban a gimnázium I-VI. osztályának anyagából a VII- be, azután mint magántanuló vizsgáztam tovább évenként és osztályonként. A legteljesebb jóindulatot tapasztaltam mindenütt. Csak az érettségin buktam el

79 Dérer Iván 1884-ben született Malacka községben (Pozsony vm.). Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, 1907-ben jogi diplomát szerzett Budapesten. 1910-től Pozsonyban praktizált. Az I. világháború után a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt tagjaként a nemzetgyűlés tagja lett, később a párt alelnöki, majd tiszteletbeli elnöki címét is viselte. A két háború között oktatásügyi, majd igazságügyi miniszter is volt. 1946-1948 között a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztét töltötte be. Az ötvenes években letartóztatták, 1968-ban rehabilitálták. 1973-ban Prágában hunyt el 89 éves korában. SZERÉ NYI1933.108. CSICSAY 2002.52,53,83.

80 Markovié Iván dr. Budapesten tanult. Az I. világháborúban hadifogságba esett, a szlovák hadifoglyokat szervezte. Péterváron újságot adott ki, majd Párizsban működött lapszerkesztőként. A forradalmi nemzetgyűlés tagja, 1924. október 3-tól 1925. december 9-ig az iskolaügyekért felelős miniszter, a kormányban a szociáldemokrata párt képviselője volt. SZERÉNYI 1933.107. CSICSAY 2002.52.

81 Gidro Bonifác 1869. augusztus 20-án született a székelyföldi Karcfalván (Csík vm.). 1888-ban öltözött be, 1890-ben egyszerű, 1893-ban ünnepélyes fogadalmat tett. Közben az 1892/93. tanévben Budapesten egyetemi hallgató volt. 1900-tól a komáromi bencés gimnázium matematika és fizika tanára, m^jd 1921-től igazgatója volt. 1923-1940 között a házfőnöki tisztet is betöltötte. 1940-től tihanyi főapát lett. 1950-től Pannonhalmán élt. 1958-ban Győrben halt meg. SCHERMANN1940.90. BERKÓ-LEGÁNYI1986.133.-193-