Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

NAGYOD

Szabó Zsigmond lelkész

Születtem 1903. január 20-án Kissáró községben, Bars megye. Szüleim: néhai Szabó Zsigmond Vince100 és néhai Varga Erzsébet, református lelkész. Az elemi iskolai tanulmányaimat, négy évet Kissáróban, egyet pedig a szódói községi iskolában végeztem, hol nagy hatást tett rám Szarka Zsigmond tanító munkálkodása, és kinek köszönhetem azt, hogy a magyar irodalmat korán megszerettem. Az 1914/15-ik tanévben édesapám a pápai református kollégium I. osztályába íratott be. Ott tanultam egészen az érettségiig, 1922. június 28-ig. Bizonyítványaim váltakozó szorgalom szerint váltakozók voltak, bukni soha nem buktam, tisztességes elégséges eredménnyel érettségiztem. Legkedvesebb barátom volt Kémeri Nagy Imre, kivel már akkoriban tervezgettük a felszabadulási háború miként való lefolytatását. Nagy hatással volt rám dr. Lakos Béla, a történelem professzora,1'1 ki a magyarság iránti ragaszkodást rendkívül megerősítette bennem. Jó jellemnevelő volt Sándor Pál, a magyar és latin nyelv tanára.150 151 152 Őszinte, atyai pártfogóm volt Szűcs Dezső, a történelem professzora,153 aki a legreménytelenebb időben, 1920-21. években kiskonviktust kreált, ahol a magamfajta, szegény felvidékiek, kik hazulról pénzt sem tudtunk kapni, maradék csontokon, zöldségen és főzeléken tengettük életünket.

A csehek 1918 után egy gimnáziumba sem akartak fölvenni, Magyarországra útlevelet nem adtak, így roppant küzdelmes diákkorom volt. A csehszlovák 150 Szabó Zsigmond 1871-ben Szódón született. Teológiai tanulmányait Pápán végezte 1891-1895 között. 1895-től Alsófegyverneken, 1896-tól Kisölveden, 1898-tól Garamlökön volt segédlelkész. 1899-1926 között szolgált Kissáróban. Első neje Vargha Erzsébet, Vargha Kálmán kisölvedi tanító és Kmoskó Mária leánya volt, akivel 1900. augusztus 14-én kötött házasságot Kisölveden, majd második felesége Kosztolányi Jolán lett. 1926. október 5-én hunyt el Kissáróban 55 éves korában. DREL1.1. u. Kisölved. 28. DREL II. 25. a. 1900.10. TtREL 1.8. d. 8. Kis és Nagysáró. 62-63. Egyházkerületi Névtár. 1896. 10. 1897. 11. 1898. 11. 1899. 9. 1900. 14. Egyetemes Névtár. 1911. II. 83. 1912. 79. 1913-15. 56. Pápai Református Kollégium értesítői. 1891/92. 24, 82, 87. 1892/93. 59, 127. 1893/94. 86, 151. 1894/95.69,121,124. DPL1926.183.

151 Lakos Béla 1875-ben született Kecskeméten. Középiskoláit szülővárosában és Vukováron végezte. 1897-ben szerzett bölcsészdiplomát a budapesti egyetemen. Ezután egy-egy évig tanított Kecskeméten, Sepsiszentgyörgyön és Hódmezővásárhelyen. 1900-ban Pápára került rendes tanárnak. 1934-ben lépett nyugállományba, 1948-ban hunyt el Pápán. ZOVÁNYI1977. 361. TUNGLI1997. 71. DPL 1934.142.

152 Sándor Pál 1881-ben született Alcsúton (Fejér m.). A pápai gimnáziumban tanított 1906-tól, magyar-latin-filozófia szakos tanár volt. 1941. szeptember 1-én nyugalomba vonult, a nagy tanárhiány miatt azonban még kisebb óraszámban tovább is tanított. 1978-ban hunyt el Pápán. TUNGLI 1997.102. DPL 1941.183.

153 Szűcs Dezső 1886-ban született Siómaroson. Elemi iskoláit Csajágon, középiskoláit Pápán végezte. Történelem-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett Budapesten. Cegléden, Nagykőrösön tanított, majd Darányi Ignác miniszteri titkára lett. 1916-tól 1948-ig a pápai református gimnázium tanáraként működött. 1921-től országgyűlési képviselő is volt. A Veszprém megyei törvényhatósági bizottságba, valamint Pápa város képviselőtestületébe is beválasztották. Alapítója volt a pápai Alsóvárosi Olvasókörnek. 1948-ban nyugalomba vonult, nyugdíjas éveit Balatonszepezden töltötte. 1961-ben halt meg, Budapesten temették el. VIDOR 1921.145. TUNGLI 1997.114 (tévesen: 1896-ban született!).-136-