Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye Pethe Kálmán vallásoktató lelkész 1915. november 29-én születtem Pécsett. Édesapám Pethe Ferenc, Máv főrak - tárnok, református vallású, édesanyám Bischitzky Erzsébet, római katolikus vallású. Öten vagyunk testvérek, akik közül ketten egyházunk szolgálatában ál­lunk. Isten kegyelme már kora gyermekségemben súlyos betegségekben megtar­tott. Elemi iskolai tanulmányaimat a pécsi belvárosi állami elemi iskolában vé­geztem. Már ekkor kapcsolatba kerültem Isten Igéjével az áldott emlékű néhai Nyáry Pálné nagytiszteletű asszony179 által vezetett vasárnapi iskolában. Egyik bátyám bibliaolvasó és imádkozó élete is vonzó példa volt a számomra. Negyedik elemista koromban a magyar-holland gyermeküdültetési akció180 révén 4 hóna­pot Hollandiában töltöttem egy buzgó református tanítócsalád körében. A középiskolát a pécsi állami reáliskolában végeztem, az érettségi vizsgát 1934-ben tettem le kitüntetéssel. Már negyedikes koromban megérlelődött ben­nem az a gondolat, hogy a lelkészi pályára megyek. Minthogy reáliskolába jártam, külön kellett foglalkoznom a latin és görög nyelvekkel, hogy annak idején pótló­lag érettségi vizsgát tehessek a teológiai főiskolára való felvételem előtt. Szívesen vállaltam ezt a külön munkát jövendő hivatásom érdekében. 1934 szeptemberé­ben kívánságom valóra válhatott, s a pápai teológiai főiskola elsőéves hallgatója lettem. Amint már középiskolás koromban is, úgy a teológiai tanulmányaim ide­jén is örömmel vettem részt a gyakorlati munkákban (igehirdetés, vasárnapi iskola, bibliakör vezetés, szegénygondozás). A teológián a homiletika és az egzegézis érdekeltek különösképpen. A teológiára is az Ige hirdetésének szolgá­lata után való vágy vitt, s mind a mai napig, ha nem is mint gyakorló, hanem mint vallásoktató lelkésznek a textusszerű gyakorlati igehirdetés problémája a legége­tőbb kérdésem. Ifjúsági mozgalmak és konferenciák révén sok áldott hatást nyer­tem az Ige szolgálatára. Sokat kaptam a pécsi református gyülekezetben végzett kisegítő szolgálataim során, lelkipásztorom, Nyáry Pál a lelkészi munkakör min­den ágába bevezetett. 1938 szeptemberében tettem le az első lelkészképesítő vizsgát jeles ered­ménnyel Pápán. A háborús idők előrevetett sötét árnyékai ellenére Isten kegyel­méből s a holland Gereformeerd egyház jóvoltából professzoraim ajánlatára 2 iskolai esztendőt tanulmányúton tölthettem, az 1938-39. évet Amsterdamban a református egyetemen, az 1939-40. évet pedig a kampeni teológiai főiskolán. A 179 Nyáry Pál pécsi lelkész felesége Csete Erzsébet, Csete Lajos dunapataji református tanító leá­nya volt, 1903. március elején kötöttek házasságot Pécsett. 1934. szeptember 10-én Pécsett halt meg 52 éves korában. BANA 1998. 29, 42-43. Lásd ifjabb Nyáry Pál somogyaszalói és Mikos Lajos dadi lelkész önéletrajzát is! 180 Az I. világháború után az Országos Gyermekvédő Liga szervezésében került sor szegény, alul­táplált, beteg gyermekek nevelőszülőknél történő üdültetésére. A négy célország Hollandia, Svájc, Belgium és Svédország volt. Az akció keretében 10 év alatt több, mint 60 ezer gyermek üdülhetett külföldön, közülük kb. 28 ezren Hollandiában. A hollandiai mentőakció szervezésében kiemelkedő szerepet játszott Antal Géza, Szabó Aladár, Sebestyén Jenő és Kállay Kálmán. Segítségükkel kb. 3 ezer protestáns gyermek tölthetett hosszabb-rövidebb időt holland nevelőszülőknél. Több életre szóló kapcsolat is kialakult közöttük. GERGELY 1987.12-13,21-22. PÓTOR1997.250-251.-1047-

Next

/
Thumbnails
Contents