Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye Pethe Kálmán vallásoktató lelkész 1915. november 29-én születtem Pécsett. Édesapám Pethe Ferenc, Máv főrak - tárnok, református vallású, édesanyám Bischitzky Erzsébet, római katolikus vallású. Öten vagyunk testvérek, akik közül ketten egyházunk szolgálatában állunk. Isten kegyelme már kora gyermekségemben súlyos betegségekben megtartott. Elemi iskolai tanulmányaimat a pécsi belvárosi állami elemi iskolában végeztem. Már ekkor kapcsolatba kerültem Isten Igéjével az áldott emlékű néhai Nyáry Pálné nagytiszteletű asszony179 által vezetett vasárnapi iskolában. Egyik bátyám bibliaolvasó és imádkozó élete is vonzó példa volt a számomra. Negyedik elemista koromban a magyar-holland gyermeküdültetési akció180 révén 4 hónapot Hollandiában töltöttem egy buzgó református tanítócsalád körében. A középiskolát a pécsi állami reáliskolában végeztem, az érettségi vizsgát 1934-ben tettem le kitüntetéssel. Már negyedikes koromban megérlelődött bennem az a gondolat, hogy a lelkészi pályára megyek. Minthogy reáliskolába jártam, külön kellett foglalkoznom a latin és görög nyelvekkel, hogy annak idején pótlólag érettségi vizsgát tehessek a teológiai főiskolára való felvételem előtt. Szívesen vállaltam ezt a külön munkát jövendő hivatásom érdekében. 1934 szeptemberében kívánságom valóra válhatott, s a pápai teológiai főiskola elsőéves hallgatója lettem. Amint már középiskolás koromban is, úgy a teológiai tanulmányaim idején is örömmel vettem részt a gyakorlati munkákban (igehirdetés, vasárnapi iskola, bibliakör vezetés, szegénygondozás). A teológián a homiletika és az egzegézis érdekeltek különösképpen. A teológiára is az Ige hirdetésének szolgálata után való vágy vitt, s mind a mai napig, ha nem is mint gyakorló, hanem mint vallásoktató lelkésznek a textusszerű gyakorlati igehirdetés problémája a legégetőbb kérdésem. Ifjúsági mozgalmak és konferenciák révén sok áldott hatást nyertem az Ige szolgálatára. Sokat kaptam a pécsi református gyülekezetben végzett kisegítő szolgálataim során, lelkipásztorom, Nyáry Pál a lelkészi munkakör minden ágába bevezetett. 1938 szeptemberében tettem le az első lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel Pápán. A háborús idők előrevetett sötét árnyékai ellenére Isten kegyelméből s a holland Gereformeerd egyház jóvoltából professzoraim ajánlatára 2 iskolai esztendőt tanulmányúton tölthettem, az 1938-39. évet Amsterdamban a református egyetemen, az 1939-40. évet pedig a kampeni teológiai főiskolán. A 179 Nyáry Pál pécsi lelkész felesége Csete Erzsébet, Csete Lajos dunapataji református tanító leánya volt, 1903. március elején kötöttek házasságot Pécsett. 1934. szeptember 10-én Pécsett halt meg 52 éves korában. BANA 1998. 29, 42-43. Lásd ifjabb Nyáry Pál somogyaszalói és Mikos Lajos dadi lelkész önéletrajzát is! 180 Az I. világháború után az Országos Gyermekvédő Liga szervezésében került sor szegény, alultáplált, beteg gyermekek nevelőszülőknél történő üdültetésére. A négy célország Hollandia, Svájc, Belgium és Svédország volt. Az akció keretében 10 év alatt több, mint 60 ezer gyermek üdülhetett külföldön, közülük kb. 28 ezren Hollandiában. A hollandiai mentőakció szervezésében kiemelkedő szerepet játszott Antal Géza, Szabó Aladár, Sebestyén Jenő és Kállay Kálmán. Segítségükkel kb. 3 ezer protestáns gyermek tölthetett hosszabb-rövidebb időt holland nevelőszülőknél. Több életre szóló kapcsolat is kialakult közöttük. GERGELY 1987.12-13,21-22. PÓTOR1997.250-251.-1047-