Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

holland teológia és hívő egyházi élet különösen a megalkuvást nem ismerésben és az élet minden vonatkozásában a Szentírásra támaszkodásban és annak megélésében erősített meg. A két tanulmányi évem alatt különösebben az evan- gélizáció problémájával foglalkoztam mind elvi, mind gyakorlati szempontból. A német megszállás háborús ideje nehéz napjainak átélése után Isten megőrző kegyelméből 1940 nyarán jöttem haza. A két hollandiai tanulmányi évem közötti nyarat a pécsi gyülekezetben töltöttem, ahol sokféle gyakorlati lelkészi szolgálatot végeztem kisegítésképpen. Majd 1939. szeptember 23-tól október 31-ig a zámolyi gyülekezetben szolgáltam mint segédlelkész. 1940 szeptemberében tettem le a második lelkészképesítő vizsgát, kitüntetéses lelkészi oklevelet szereztem a pápai teológiai főiskolán. 1940. szeptember 1-től 1941. szeptember 1-ig a pápai főiskola széniora voltam, s a köztartás ügyvitelében és a főiskolai könyvtárban, valamint a teológusok egyesülete vezetésében szolgálhattam. A pápai gyülekezetben kisegítő lelkészi szolgálatot végeztem. 1941. szeptember 1-től 1942. február 1-ig mint hitoktató segédlelkész szolgáltam Pápán, majd 1942. február 1-től a mai napig a veszprémi gyülekezetben mint önálló állami hitoktató szolgálok.

Istentől nyert és nagy felelősséggel járó különös megbízatásnak tekintem a vallásoktatói munkát. Tekintettel a helyi viszonyokra s a bejáró diákok nagy számára heti 40 órát vesz igénybe a munkám. Ebben az erős katolikus városban nagy nehézségekkel jár a vallásoktatás a római katolikus tanintézetek bántóan ellenséges magatartása miatt, amit például Pápán egyáltalán nem tapasztaltam a római katolikus intézet részéről. A sok vegyesházas család ugyancsak nincs összhangban a vallásoktatás munkájával. A vallásórák és istentiszteleti alkalmak elmulasztásának oka a legtöbb esetben itt található meg. A sok nehézség ellenére a vallásoktatói munka még több szépségét is megtapasztaltam. Ha sokszor emberi szemmel nézve kevésnek is látszik a fel-felcsillanó lelki eredmény, ez minden esetben továbbserkentő a még odaadóbb munkára.

1942. augusztus 19-én megnősültem, feleségem Szabó Erzsébet okleveles református kántortanítónő,181 aki mindenben hűséges segítőtársam. A sokszor megmutatkozó anyagi nehézség ellenére a kis vallásoktatói fizetésből máról holnapra meg tudunk élni. Mertük vállalni a családi élet és gyermekáldás feladatait abban a hitben, hogy „ne aggodalmaskodjatok a holnap felől'’.182 Sajnos az anyagiak s az igen nagy elfoglaltság, s a kénytelen különórák vállalása a teológiai és szakműveltség előbbre jutásában, könyvek, folyóiratok megszerzésében sok esetben megakadályoznak. Mindezeknek a nehézségeknek ellenére a reám bízottak lelki építése a főcél, amelynek elérését szolgálják a vasárnapi iskolai, bibliaköri s egyéni lelkigondozói munkák, melyeknek eredményes voltát többször tapasztalhattam. A belső nehézségek mellett legfájóbb a külső nehézség: az, hogy 220 gyermek vallásoktatását megszervezetlen álláson kell végeznem, mivel a

181 Szabó Erzsébet Ilona 1921. január 16-án született Veszprémben. 1949-1950 között a gyülekezetben szükség szerint kántori szolgálatot végzett. DREL Pethes Kálmán törzslapja. HODOSSY1999.177.

182 Mt 6,34-1048-