Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

Gyülekezetemnek lelkiéletével meg vagyok elégedve. Jó templomba járók, közöttük és közöttem a legszebb összhang áll fenn.

Még sok munka áll előttem itt a kevés lélekszámú gyülekezetben, hol a község lélekszáma nem több 560-nál, s mégis három templom van a községben és két lelkészi állás. Az is nagy gondot okoz, hogy német nemzeti kisebbségekkel vagyunk körülvéve, s semmi időt sem szabad kihasználatlanul hagyni. Szórványom is van 7, hol hitoktatást, istentiszteleteket rendszeresen végzem, s a sákramen- tomokat kiszolgáltatom. De örömmel végzem a munkámat, mert érzem, hogy ez a munka nem emberek akaratából van, hanem Istennek akarata ez, és Isten rendelt engem erre a munkára. Tudom azt is, hogy aki Isten akaratának ellent mond, el lehet rá készülve, hogy Isten kiállítja a munkából, és rendel a munka elvégzésére alkalmasabb munkást.

Egyházközségünkben több lelkész jelleggel bíró egyén nincsen, úgy szintén nyugdíjas lelkész és özvegy lelkészné sincsen.

SZENTGÁL Somogyi Zoltán lelkész

Születtem Öcsön, Veszprém vármegyében, 1881. évi október hó 28-án. Szüleim Somogyi Zsigmond és Kelemen Ilona földbirtokosok voltak. Mindketten régi nemesi családok ivadékai. A Somogyi család balatonfüredi, a Kelemen család öcsi eredetű.

Édesapám a filoxera vastatrix okozta szőlőpusztulások miatt 1878-ban édesanyám lakóhelyére, Öcsre költözik át, ahol szakszerű föld- és szőlőművelést folytat. Az ősi vagyont szüleim újabb szerzeménnyel is gyarapították. Igen tevékeny, vallásos és egyházias érzületű, nyílt eszű és becsületes, szókimondó emberek. Házasságukat Isten hat gyermekkel áldotta meg, kettő csecsemőkorban halt meg, az életben maradt négy fiúgyermeket gondosan felnevelték. Az volt az elgondolásuk, hogy két fiú maradjon az ősi birtokon, kettőből pedig iskolázott, tanult ember legyen. Apám gyermekkorában Vas megyében megtanult németül, s azon volt, hogy fiai is megtanuljanak. Német írásra-olvasásra tanított bennünket otthon, az étel előtti imádságot felváltva magyarul és németül mondtuk el. Később pedig, mikor nagyobbak lettünk, cseregyermekként tanultunk németül Felsőlövőn, Vas megyében.

11 éves koromban, az 1892. év szeptember havában a felsőlövői ágostai hitvallású evangélikus gimnázium növendéke lettem. Ott akkor magyar és német nyelven folyt a tanítás. A latin nyelvet a német közvetítésével tanították. Volt olyan tanárom, aki alig tudott valamit magyarul. Az első évem a gimnáziumban elég vesződséges volt a nyelvi nehézségek miatt, bár jó nyelvérzékem volt.

Az elemi iskolában Zsigmond Sándor öcsi református lelkésztanító127 tanított, éspedig igen alaposan. Szinte játszva tanultam azokat a tantárgyakat, ame127 Zsigmond Sándor 1840. december 29-én született Bodajkon (Fejér vm.), apja Zsigmond Sámuel, anyja Balogh Zsófia volt. Elemi iskoláit Bodajkon, további tanulmányait Pápán végezte. 1868-1030 -