Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

lyeket magyarul adtak elő. Többször kérdezték a tanáraim: hol végeztem az elemi iskolát, ki tanított?

Igaz, hogy már a szülői háznál is sokat olvastam. Tízéves koromban elolvastam Jókai: „Névtelen vár” és a „Kőszívű ember fiai” című regényét, Petőfi, Tompa költeményeit, Arany János „Toldi”-ját. Szenvedélyes könyvolvasó lettem. Mikor Felsőlövőn az iskolakönyvtárból könyvet kölcsönöztem, mindig azt néztem, melyik a testesebb kötet, s azt kértem el olvasásra. A német nyelv kivételével már az első félévben minden tantárgyból jeles osztályzatot nyertem.

Vallástanáraim, Holch Ottó128 és Adorján Ferenc, később nyíregyházai evangélikus gimnáziumi igazgatótanár,129 szerettek. Stettner Gyula, akkori felsőlövői esperes-lelkész130 többször elbeszélgetett velem, mikor a családokat - az én cse- reszüleimet is - meglátogatta. Megsimogatta arcomat, mikor feltett kérdéseire helyesen megfeleltem. Szorgalmas tanulásra, jó magaviseletre buzdított.

Nagy hatást gyakorolt rám a felsőlövői népes gyülekezet templomi buzgósága. Az ottani nagyméretű templomban orgonakísérettel, hatalmas erővel zengett a lutheri ének: Ein’ feste Burg ist unser Gott.131 A prédikációk elég hosszadalmasak voltak. Minket, diákgyerekeket felvezényeltek a második emeleti karzat legfelső zugába. Ott a könyvtárból kölcsönzött könyveket olvasgattuk titokban, vagy nagy csendességben rendetlenkedtünk egy-egy tanítóképzős növendék látszatfelügye1869 között Tótvázsonyban segédlelkész, majd Szentgálon kisegítő lelkész volt. Az 1870-ben Székes- fehérváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1870-1875 között Magyar- barnagon, 1875-től 1885-ig Inotán volt lelkész. 1885-1907 között tanító-lelkész minőségben szolgált Öcsön. Felesége Kovács Éva volt. 1907. október 2-án hunyt el 68 éves korában. DREL II. 217. a. 1908. aug. közgy. 6. DREKK O. 394t. 161-162. TtREL I. 8. d. 7. Inota. 19. d. 8. Magyarbarnag. 30. d. 9. Öcs. 3, 19-20 (1839-ben született!), d. 11. Szentgál. 1.5. II. 49. Tótvázsony. 3,74.

128 Holch Ottó 1862-ben született Győrben. Középiskolai és teológiai tanulmányait Sopronban végezte. Az 1884/85. tanévet a hallei egyetemen töltötte. 1887-1890 között Gyönkön az evangélikus gyülekezet segéd-, majd helyettes lelkésze volt. Ezek után Felsőlövőn, majd 1897. májustól a pozsonyi líceum újonnan megszervezett vallástani tanszékén tanított. 1933-ban hunyt el Pozsonyban. SZÖGI 2001.358 (6982. sz.). FUKÁRI2003.119.

129 Adorján Ferenc Csabáiban született kb. 1865-ben, apja, Adorján Mihály 1872-től 1894-ig Ker- tán működő tanító volt. Tanulmányait Sopronban végezte. Az 1887/88. tanévben Halléban tanult. 1889-1892 között Lajoskomáromban volt segédlelkész. 1893. januártól és két év megszakítással, 1897. szeptember 1-től 1898-ig tanított Felsőlövőn. Magyar nyelvet, hittant, katekézist és szabadkézi rajzot adott elő. 1898-tól a nyíregyházi evangélikus főgimnázium vallástanára, 1919-1933 között a Geduly Henrik nyíregyházi evangélikus püspök által 1917-ben alapított nyíregyházi leánygimnázium igazgatójavolt. SZÖGI 2001. 277 (4844. sz.). KEVEHÁZI 2011.135, 805. A felsőlövői ágostai hitvallású evangélikus nyilvános tanintézetek értesítői. 1897/98.17-18.

110 Stettner Gyula 1841. november 20-án született Kőszegen. Tanulmányait Kőszegen, Sopronban, Bécsben, majd 1865. októbertől Jénában folytatta. Hazatérése után Sopronban evangélikus segédlelkész, Eperjesen a felsőbb leányiskola tanítója, majd 1870-1876 között a felsőlövői intézetek igazgatója volt. 1876-ban a felsőlövői gyülekezet választotta meg lelkészének. 1882-1914 között a felsővasi (vasi felső) evangélikus egyházmegye esperese volt. 1916. január 6-án hunyt el. PEIL 1916. 34. SZINNYEI1891-1914. XIII. 39. SZÖGI 2001.349 (6750. sz.). KEVEHÁZI 2011.570.

121 Ein’ feste Burg ist unser Gott (német): Erős vár a mi Istenünk.-1031 -