Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye mindenáron csakazértis megakadályozni akaró rosszindulatát megtörve, 1913. év őszére elkészült a modern, eternit tetős, 4 szobás, zárt verandás, üvegfolyosós, fürdőszobás és alápincézett lelkészlakás 12000 korona költséggel. A lelkészlakás melléképületeire összegyűjtött 3000 koronának az iskola és tanítói lakás megépítésére történt átengedésével pedig 1914. év őszére megépítettük a 10 méter hosszú, 6 méter széles tantermet a 3 szobás tanítói lakással, eternit tetővel 8000 korona költséggel. Mindkét építkezés a hívek 6 éven át átkozódva fizetett 1000 koronás hozzájárulásával történt, adósság nélkül... Az építkezéssel egyidejűleg a lelkészi és tanítói díjlevelekben biztosított járandóságok miatt is forrongott a gyülekezet. Az építkezésre való tekintettel olyan kényszeregyességre léptünk, hogy lelkész és tanító készpénzben kapjuk a járandóságainkat, amit lehetővé tett a közben folytonos fellebbezés és kérvényezés folytán 2700 koronára emelkedett adócsökkentési segély, a 388 koronára emelkedett tandíjkárpótló államsegély, úgyhogy ebből a két összegből fedezhetővé vált a lelkész 2000 koronát, a kántortanító 1000 koronát kitevő járandósága. A hívek egyházi adója fedezte az egyház többi terheit (30%-os vagyoni + személyi adó). A világháború alatt 3 éven át a szomszédos vilonyai református gyülekezetnek is lelkésze és tanítója is voltam. Mindennap átjártam tanítani, minden vasár- és ünnepnapon a lelkészi szolgálatot végezni és az egyházat adminisztrálni, a hadbavonult Horváth Lajos lelkipásztor88 és Darab Lajos kántortanító89 helyett, nevetségesen csekély összegért (Az első évben ingyenesen. A világháború után nyögtem a kommün teljes terrorját, kétszer is el kellett menekülnöm. Az egyház pénztára üres, az adócsökkentési segély, a tandíjkárpótló államsegély elmaradtak. A pénz leromlott, a lelkész és tanító a legnagyobb nyomorúságba jutottak, mert a hívek megtagadtak minden természetbeni járandóságot.): 1. 50 korona készpénz. 2. 48 erdei méter hasított fa beszállítva. 3. 22 mázsa rozs. 4. A 42 magyar hold lelkészi javadalmi birtok minden munkája, vagy ehelyett 750 arany korona. 5. Hús, só, faggyú, bor. 6. Minden adót az egyház fizet. 7.16 darab marhalegeltetési jog. 8. Épületek javítása, évi fenntartása. Azonban élni és gyermekeket taníttatni kellett. Az addig bérbe adott földeket házi kezelésbe vettem. A katonai kincstártól Hajmáskéren kaptam tiszt barátaim * 69 08 Horváth Lajos 1878. november 19-én született Koltán (Komárom vm.), apja Horváth Lajos vendéglős, anyja Zavaros Emília volt. Elemi iskoláit Révkomáromban, Nagyváradon, Léván, Bényben és Koltán végezte. Gimnáziumi tanulmányait 1891-1899 között Pápán folytatta. Ezután tornatanári tanfolyamot végzett Budapesten. Teológiát Budapesten és Pápán tanult. 1904-től missziós lelkészként szolgált a terezovác-suhopoljei (Horvátország) gyülekezetben. 1909-től 1930-ig Vilonyán volt lelkipásztor. Az I. világháborúban végig részt vett mint tábori lelkész. 1913-tól 1918-ig az egyházmegyében körlelkészként szolgált. Felesége Zsoldos Irén volt. 1930. június 25-én hunyt el. DRELII. 217. a 1936.84. TtREL 1.8. d. 11. Vilonya. 1,14. 69 Darab Lajos Egyházasrádócon született. Az 1903/04. tanévben Pápán tanult, de év közben kimaradt. Balatonkenesén másodtanító volt, majd 1914. július 26-án meghívás útján választották vilonyai tanítóvá, ahol 1914. szeptember 1-én foglalta el állását. 1915-ben behívták katonának. 1924- ig tanított Vilonyán. DREL II. 217 a. 1914. 17. 1915. 15. Pápai Református Kollégium értesítői. 1902/03.164.1903/04.105. TEMESVÁRY1974.44.-1003-
