Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

képzőben65 óvónői oklevelet is szerzett. Azután 1921. évben László öcsém jött le Zemplénből a közelségembe, Enyingre pénzügyőri felvigyázónak. De a kitűzött szemlészi vizsga elől tudtom nélkül Tiszabecsre (Szatmár megye) ment vámőrnek, majd Diószeghy János belügyi címzetes államtitkár, nagybátyánk pártfogásával Komáromban titkosrendőr, 1924. évben velem egy háztartásban élve, a fűzfői gyártelepen raktári munkás, végre egyévi ügynökösködés után az Országos Társadalombiztosító Intézet tisztviselője immár 16 éve Pápán.66 Felesége: Veörös Olga, van egy György nevű 7 éves fia és Sára nevű 5 éves leánya.

Az 1902-1910. XII. 31-ig tartott papszünet az azelőtt II. osztályú királyszent- istváni gyülekezet életében úgy lelki, mint anyagi vonatkozásokban nem építő, hanem romboló hatásokat eredményezett. Elszoktak a rend és fegyelemtől, lelkipásztori igehirdetés havonként csak egyszer volt, mindig kevesebben jártak templomba, a felekezeti öntudat és az egyházért való áldozatkészség meggyöngült. Hitüket még nem tagadták meg, de érte már lelkesedni, áldozni, bátran kiál- lani nem tudtak. A nazarénusok szektája pedig terjeszkedett, halászott a zavarosban. Lelkészi és tanítói lakás, valamint az iskola elavult állapota évről évre súlyosbodott. A 8 évi interkaláris jövedelemből az adósság kifizetése után csak 1600 korona maradt meg. De azt az 1600 koronát is elköltötték a lelkészlakás javítására, hogy lakhatóvá tegyék. így akarták a megígért új lelkészlakás építését elkerülni, feleslegessé tenni. Azonban a régi nádfedeles, alacsony falazatú, nedves két szobában egy év alatt az új ajtók, ablakok és padló a bútorokkal együtt megpenészedtek, rothadásnak indultak, akácfa nőtt a padló nyílása között. Új lakást kellett építeni. A közigazgatási bizottság bezárás terhe mellett elrendelte az új iskola építését is. És fedezet semmi... Hozzáfogtam a lehetetlennek látszó feladat megoldásához. A terveket és költségvetéseket elkészítettem. Pénzintézeteknél, tehetősebb embereknél gyűjtöttem, házaltam. Kértünk és kaptunk 5000 korona közalapi tőkekamat segélyt. Dr. Szász Károly képviselőházi jegyző, majd elnök úr őnagyméltósága mint országgyűlési képviselőnk67 soha meg nem hálálható áldozatos és fáradhatatlan támogatásával kaptunk a vallás- és közoktatási minisztériumtól 4 éven át több tételben 11000 korona államsegélyt és 80 darab 8 mérföld hosszú vasúti sínt. Három éven át lótottam-futottam havonként egy- szer-kétszer Budapestre. A levelek halmazát írtam sokfelé. A veszprémi káptalantól kitűnő épületkövet, a veszprémi püspöktől épületgerendának való fát kértem és kaptam. Végre a presbitérium és közgyűlés konokságát és az építkezést

65 A Szegényház tér 1878-tól a mai Rózsák tere elnevezése volt, előtte Baromvásár térnek hívták. Ezen a téren létesült 1876-ban az Országos Kisdedóvó Egyesület óvónőképző intézete. BERZA1993.377.

66 Szombathy László OTI alkalmazottat, biztosítási gyakornokot a belügyminiszter 1941 januárjában biztosítási segédtisztté nevezte ki, és a IX. fizetési osztályba (a Pápa és Vidéke szerint a XI. osztályba) sorolta. PH 1941. január 11.2. Pápa és Vidéke 1941. január 12.3.

67 Szász Károly 1865. november 11-én született Szabadszálláson, Szász Károly református püspök fiaként. Jogi tanulmányokat folytatott. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselője volt. 1910-ben országgyűlési képviselőnek választották. 1917-től a képviselőház elnöki tisztét is betöltötte. Tagja volt a Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy társaságnak, társszerkesztője az Uránia című folyóiratnak, szerkesztője a Budapesti Közlönynek. Jelentős irodalmi tevékenységet is kifejtett. 1950-ben hunyt el. SZIKLAY1941.436.-1002 -