Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. (Pápa, 2012)
Források - 2. I. sz. lelkészi anyakönyv
lelkésznek Jelenleg is ott vagyok. Fölszenteltettem papnak a mai napon, junius hó 2án 1874,k évben. Kovács Vince születtem 1846. július 2. Nagy Madban Pozsony megyében. Elemi iskoláimat végeztem szülő helyemen. 1857 karácsonkor mentem Pápára, ott tanultam az algymnasium 3 osztályát. Ezután 1861 ben a 4lk osztályra Pozsonyba mentem. Ennek végeztével ismét Pápára tértem. Az 5, 6, 7, 8,k osztályokat bevégezvén érettségi vizsgát vizsgát tettem s theologiai pályára léptem. A 3'“* évi theologiát privát utón végeztem mint nagy sarlói academicus rector. A IV. évet, s ezzel a theologiát Pápán bevégezve seniorrá választattam 1869/70. Egy évi seniorkodás után academiai rectoriára mentem Kocsra Komárom megyébe. Itt egy évet töltvén nevelőségre mentem Palástra. Ott is egy évig voltam Koncz Zsigmond tisztartó 3 fia mellett. Ezután 1872. octóber 9. Komáromban tractualis vizsgát tevén exmittáltattam s átmentem a papai egyházmegyébe Adorjánházára. Innét fél év múlva superintendens úr által püspöki titkárul hivatván meg martius 3ín e helyemet elfoglaltam s e minőségben működtem egész ez ideig, mikor a lemondás által megürült püspöki hivatal főtiszteletű Pap Gábor egyházkerületi főjegyző s vilonyai lelkész ur által betöltetvén a titkárságot letettem, s mint ugyanaz alkalommal felszentelt segéd lelkész Rév Komáromban működöm, írtam 1874. június 2. pápai egyház kerületi közgyűlésen. 1875. május 24. s következő napjain tartott egyház kerületi gyűlésen az alább megnevezett lelkészek szenteltettek fel. Kecskeméthy Vas Jenő születtem Iszkaszentgyörgyön Székes Fehér megyében, a hol apám evangéliumi reformált lelkész volt, 1850lk év martius 22en. Elemi iskoláimat a helybeli falusi iskolában végeztem. 1862d év őszén a pápai református főiskola növendékei közé mint IIId osztálybeli növendék felvétettem. Az első és második gymnasiumi osztályra az apai háznál oktattattam. Ezen említett főiskolában végeztem el iskoláimat. Sok baja volt ugyan velem a pedellusnak és énnekem a pedelussal, sok - a citatiora elhasznált — papíros és tinta elpazarlásának voltam okozója. Megesett velem az is, hogy egy kedves tanárom - úgy ijesztésböl — egy napra kicsapatott. Gondolhatni, hogy hogy olyan éléményeim is voltak, melyeket ide feljegyezni azért nem akarok, nehogy a posteritas engem okozzon a theologiára készülő ifjak számának naponkénti csökkenése miatt, de azért végre mégis oda jutottam, hogy 1872. junius 9ín a nagytiszteletű pápai református egyház megyében levő adorjánházai evangéliumi reformált gyülekezetben mint papoló káplán elkezdtem hirdetni az Urnák igéjét. Mind esperesem, nagytiszteletű Stettner Ignácz ur mind főnököm, tiszteletes Szabó István ur mind peldájokkal, mind szivet, lelket megnyerő jóságukkal iparkodtak megkedveltetni velem a papi pályát, és a pápai ?f 207 i*
