Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
Debreceni Vellás István nagykorpádi lelkész Debrecen után 1728-ban Gronin- genben, majd 1728/29-ben Franekerben folytatta tanulmányait. Lelkészi munkáját a felső-baranyai egyházmegyében (Okorágon) kezdte, ezután került a belsősomogyi egyházmegyébe, és lett nagydobszai, nagykorpádi, majd kisasszondi lelki- pásztor.211 Edelényi András peremartoni lelkész Sárospatakon, majd 1717-ben Franekerben, 1718-ban Groningenben tanult.212 A szentgáli lelkész, Naszályi Szász István Debrecenben, majd 1736-ban Groningenben tanult. Adászteveli, majd szentgáli lelkész lett, 1768-1771 között a veszprémi egyházmegye alesperesi tisztét is betöltötte.213 Az alsóörsi lelkész, Bilkei János 1720-ban Groningenben, a következő évben Franekerben tanult, innen hívták Peremartonba lelkésznek. 1741-ben került Alsóörsre.214 Mikófalusi Bekény / Bekényi István csopaki lelkész Marosvásárhely és Sárospatak után 1734-ben Franekerben tanult. Alsóörsön, Kajáron, Csopakon, végül Polgárdin lelkészkedett, a veszprémi és a mezőföldi egyházmegyének is ülnöke volt.215 Megyercsi András battyáni lelkész 1732/33-ban Franekerben tanult, 1737-től szolgált Falu- és Szabadbattyánban.216 Tót István szilasbalhási lelkész (1747-1793), 1774-től mezőföldi esperes esetében is szóba jöhet, hogy Debrecen után 1743-ban Frankfurtban tanult.217 Váci János, a későbbi táci lelkész (1740-1774), 1753-1774 között pedig mezőföldi esperes 1737-ben Marburgban tanult.218 Göböl Gáspár vörösberényi lelkész 1738-ban Franekerben folytatta tanulmányait, 1740-től Pápán lett rektor.219 A balatonfüredi lelkész, Almási András a sárospataki főiskolán, majd pápai rektorság után Zürichben tanult. Ezután szentgáli, végül haláláig füredi lelkész volt.220 Patai János mezőkomáromi (1743-1747), majd soponyai lelkész esetében is fölmerült olyan adat, amely szerint 1737/38-ban Franekerben tanult. Ez nem mond ellent annak a vizi- tációs följegyzésnek, hogy 1733-ban Nyékre exmittáltatott.221 Végül Baba Vásárhelyi Sámuel (Marosvásárhelyi Baba Sámuel) csajági lelkész 1744-ben Harderwijkben tanult.222 A lelkészek migrációjának ellentétes irányáról, a Dunántúlról való elvándorlásról nem szól a bevallás, pedig létezett: a dunántúli származású lelkészek egy része még a XVIII. század második felében is szívesen helyezkedett el az Alföld jobb megélhetést kínáló településein. Közéjük tartozott a veszprémi születésű, a franekeri és utrechti egyetemen tanult Keresztesi József (1748-1812), aki a Bihar 211 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 377. 212 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 385. 213 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 521. 214 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 347. 215 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 509. 216 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 504. A franekeri anyakönyvben hibásan Andr. Megyeresi néven szerepel. A brémai anyakönyvben 1733-ban Meygtresi Andr. olvasható. 217 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 647. 218 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 660. 219 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 403. 220 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 325. 221 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 540. 222 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 502. [53]
