Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)

I. Köblös József: Bevezetés

újkori magyar főméltóságok és királyi főhivatalnokok archontológiája is elkészült.4

A megyei archontológiák összeállítása - néhány XIX. század végi munkát leszámítva - két időszakba sűrűsödött: részint az 1920-1930-as években, részint az 1980-as évektől kezdve máig egyre nőtt az érdeklődés.5

Jelentősége miatt külön ki kell emelnünk Engel Pál monumentális munkáját, amely 1301-1457 között teljességre törekedve közli a magyar királyság világi (és a főpapok szintjén egyben egyházi) archontológiáját: a királyi és királynéi méltóságokat, a XV. század közepi főrendű személyeket és ország- gyűlési követeket, a kancellária és a pénzügyigazgatás vezető tisztviselőit, az aula tagjait, a vármegyei ispánokat, végül az ország várainak várnagyait és birtokosait. Tudomásunk szerint Zsoldos Attila dolgozik az előzményen: az Árpád-kori világi archontológia elkészítésén.6 Bizony kívánatos lenne ugyanilyen színvonalon az újkori magyar királyság világi archontológiá- jának összeállítása is!

A hazai világi archontológia művelése az utóbbi két évtizedben új irányokat is próbálgat: figyelme egyre inkább az újkori magyarországi városok, mezővárosok és falvak bíráinak, esküdtjeinek, hiteleshelyek világi személyzetének, különböző fegyveres testületek és pénzügyigazgatási szervezetek tagjainak összeállítására irányul.7

4 FALLENBÜCHL Zoltán: Magyarország főméltóságai (1526-1848). Az udvari méltóságviselők archontológiája. Bp., 1988. FALLENBÜCHL Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Bp., 2002.

5 A megyékre vonatkozó irodalmat az ezredfordulóig felsorolja: ENGEL 1996.1. XXIV-XXV. PÁLFFY-SOÓS 2001. 82. Az ezután keletkezett legjelentősebb munkák közül először is a fenti recenzióban ismertetett munka említendő: Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. MOLNÁR András. Zalaegerszeg 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) Emellett: C. TÓTH Norbert: Szabolcs megye hatóságának archontológiája (1284-1526). In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 2000. 79-95. HORVÁTH Richárd: Veszprém megye tisztségviselői a későközépkorban (1458-1526). = Fons 2000/2. 249-266. ERDÉSZ Ádám - HÉJJÁ Julianna: Békés vármegye archontológiája (1699)1815-1950. Főispánok és alispánok. Gyula, 2002. SZATLÓCZKI Gábor: Zala megye archontológiai és genealógiai adattára (13-16. század). Bp., 2004.

<> PÁLFFY-SOÓS 2001.82.

7 H. NÉMETH István: Az archontológia és a várostörténet. Karrierek és hatalmi csoportok a kora újkori városokban (XVI-XVII. század). = Fons, 2004/2.197-218. H. NÉMETH István: Kassa szabad királyi város archontológiája (1500-1700). Budapest, 2006. (Fons könyvek 3.) KUZMA Dóra: Besztercebánya bíróinak és esküdteinek archontológiája a XVI. század első felében. = Fons 2004/2. 219-234. KELEMEN István: Bíró-archontológja a Széchenyiek Sopron vármegyei falvaiból és mezővárosaiból (a XVII. század elejétől 1848-ig). = Arrabona 2007/2. 175-194. HORVÁTH László: Kísérlet egy kisebb település tisztségviselői archontológiájának összeállítására. = Arrabona 2007/2. 195-203. SUNKÓ Attila: Az erdélyi fejedelmi testőrség archontológiája a XVI. században = Fons 1994/2. 186-214. SUNKÓ Attila: Levélkeresők: a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent requisitorainak archontológiája a XVI-XVII. században. = Fons 2004/2. 277-327. KENYERES István: A magyarországi végvárak és a mezei hadak élelmezési szervezetének archontológiája a XVI. században. = Fons 2004/2. 329-395.

7