Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
I. Köblös József: Bevezetés
2. Kötetünk összeállításának alapelvei Munkánk legelején részint a korábbi szakirodalom megállapításai, részint saját kormányzattörténeti kutatásaink alapján tisztáznunk és pontosíta- nunk kellett, hogyan épült fel régiónk egyházigazgatása: különböző időszakokban mekkora területet öleltek fel az itt működött egyházkerületek, ezek mikor milyen egyházmegyékre oszlottak, és mely gyülekezetek (egyházközségek) tartoztak hozzájuk. Csak azután kezdhettük személyekkel „feltölteni" a különféle egyházigazgatási egységeket, miután az egyházkormányzat szerkezete világosan kirajzolódott előttünk. Ezután következhetett az archontológiai és prozopográfiai adattár ösz- szeállítása. Ennek archontológiai része a tisztségviselők listáját az egyes egyházkormányzati szintekre bontva közli: 1. az egyházkerületek (superintendent) szintjén a püspököket (;superintended) és főjegyzőket (notarius/scriba generalis), 2. az egyházmegyék (senioratus, tractus) szintjén az espereseket (senior), helyetteseiket, az alespereseket (prosenior), az egyházmegyék területén belüli kisebb kerületek (prosenioratus, districtus, néha a senioratuson belül tractus) élén álló proseniorokat, az egyházmegyei jegyzőket (nótárius), pénztárosokat (perceptor) és ülnököket (korábban presbiter, később assessor), végül 3. az egyházközségek (ecclesia) betűrendjében a prédikátorokat, levitákat, rektorokat és praeceptorokat. A prozopográfiai részben célul azt tűztük ki, hogy táblázatos formában közzétesszük az egyházkerület összes tisztségviselőjének kollégiumi, külföldi akadémiai tanulására, rektori tevékenységére, lelkészek esetén felszentelésük, eskütételük, kibocsátásuk időpontjára, lelkészi állomáshelyeikre, egyházmegyei vagy egyházkerületi tisztségeikre vonatkozó összes fellelhető adatot. Mivel az 1760-ig terjedő adatbázisban jelenleg 1863 prédikátor és levita, valamint 534 iskolamester, vagyis 2397, kereken 2400 egyházi személy szerepel, ez a vizsgált szempontokhoz gyűjtött adatok olyan tömegét jelenti, amely kétségkívül alkalmas statisztikai módszerekkel történő elemzésükre. Prozopográfiai adattárunkban egyes személyek esetében szerepeltettük születésük vagy haláluk helyszínét, időpontját, a szülők, testvérek, házastárs vagy gyermekek nevét is. Ezek azonban esetleges adatok, amelyek egyes személyek életrajzának elkészítéséhez hasznosak, emiatt elhagyni nem akartuk, de statisztikai vizsgálódásokhoz nem elégségesek. Egy hagyományos módon készülő adattár esetében ezek után a kötet végén a betűrendben közölt személynév- és helységnévmutatónak kellene következnie. Az amúgy is hatalmas terjedelmű munka esetében azonban ez 14