Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
96 Bevezető tanulmány kiváltotta.316 A kormányzat tiltásaival alig ért el eredményt, ugyanakkor hozzájárult az ellenzéki hangulat és társadalmi elégedetlenség erősödéséhez. A kollégium életét áttételesen az egyházkerületi közgyűlés, közvetlenül pedig az Iskolai Tanács felügyelte a két elnök (lelkész, gondnok) irányításával, a világi és egyházi rendből választott táblabírák részvételével. Az egyházkerületi közgyűlés döntött a főiskolai tanárok alkalmazásáról, fizetéséről, hagyta jóvá a tanrendet, a törvényeket, s 1805-től kezdődően a kollégiumi számadásokat. (1791-1804 között a kollégiumi számadásokat a pápai egyháztanács, a konviktus számadását a professzorátus vizsgálta meg és fogadta el.)317 A kollégium a reformkorban többféle számadást vezetett. A közpénztár, a konviktus, a könyvtár, a begyűjtött borok, a numizmatikai gyűjtemény és az építési pénztár számadásait kellett a közgyűlés elé vinni. Az egyházmegyék 21 féle jogcimen gyűjtöttek adományokat az egyházkerület és az ágensi hivatal fenntartására, az erdélyi kollégiumok segítésére és más vallási célokra. Ezek közül öt bevételi forrás (pápai professzori ház, professzorális pénztár, konviktus, senior segélyezése, épitési pénztár gyarapítása) a rendes évi számadást követően a rektor-professzor kezelésébe került.318 A Iskolai Tanács testület nem új, más formában ugyan, de szinte a kollégium újjászervezése óta működött. Az Iskolai Tanácsot kezdetben a presbitérium választotta, 1797 után az egyházkerület - a presbitérium háttérbe szorításával - szabályozta működését. A kettős elnökség intézményét a budai zsinat (1791) kánonjai írták elő.319 A törvények értelmében a pápai kurátor egyúttal a levéltár gondviselője volt, ő őrizte a kollégiumi levéltár egyik kulcsát. A kollégium élén az igazgató állt, akit a főiskolai tanárok egy-egy éves időszakra maguk közül választottak. A leköszönt rektor a következő évben az Iskolai Tanács jegyzői tisztét töltötte be. A kollégiumi tanárok szerepe az iskolai rendtartás végrehajtására, a kollégium szabályszerű működtetésére korlátozódott. A tanítás mellett egy-egy gyűjtemény (pl. könyvtár, éremtár) kezelését is ellátták. A tantestület („oktató öszveülés”) végezte a félévi osztályozást, engedélyezte az oskolatanítók működését, végezte a magántanítók beosztását, s ítélt nagyobb vétségekben.320 Bűntény előfordulása esetén a vármegyei törvényszék volt az illetékes ítélőszék - több ilyen esetről tudunk. 316 VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1846. No. 782. Zala vármegye 1845. november 10-én kelt 4314. sz. átirata, valamint Veszprém vármegye 1846’. május 4-én kelt 782. sz. tiltakozó felirata, hogy a helytartótanács az alkotmánnyal és törvényekkel összeegyeztethető egyesületeket hagyja szabadon működni, tiltó rendelkezéseit egyedül a káros irányú társulatokra szorítani kegyeskedjék. A tiltakozó felirat a zalai átirat és a közgyűlésen megjelenő pápai főiskolai igazgató szóbeli előterjesztésére született. 317 DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1805. május 21-22. közgy. No. 36. Deputáció jelentése a számadások vizsgálatáról. A bizottság tagjai, mint egyházmegyei deputátusok: Búzás Pál, Oroszy Pál és Hevesy Sámuel voltak. 3,8 DREL I. 1. b. Egyházkerület ügyviteli iratai. 1835. július 7. közgy. No. 132. Egyházkerületi számadások vizsgálata. 319 A kánonok rövid ismertetését lásd BÍRÓ-SZILÁGYI 1949. 291-293., BUCSAY 1985. 174-176. 320 A tantestület jegyzőkönyvei fennmaradtak. DREL I. 7. b. Pápai Református Gimnázium iratai. „Oktatói Öszveűlések Jegyzőkönyve” 1837-1848., 1851-1884.
