Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 97 Az Iskolai Szék a rektor elnökletével, a tanárok részvételével szombatonként délelőtt 11 órakor tartotta üléseit, melyről a senior vezetett jegyzőkönyvet. A tanulók ügyeinek tárgyalása mellett gondoskodott a legátusok beosztásáról, az „ünnepi jótétemények” kiosztásáról; ügyelt a tanulók szállásaira, s havonként megvizsgálta a senior számadásait. A Gazdasági Tanács havonta ülésezett az igazgató elnökletével, az oktatók, a pénztáros és a főiskola ügyvédjének a részvételével. Fő feladata a jövedelmek, a tőkepénzek kezelése, a hitelügyletek irányítása volt. Döntéseit a pénztáros hajtotta végre, aki szigorú számadásokat vezetett a pénzügyi manőverekről. Munkáját segítette a tanárok közül választott gazdasági igazgató, aki a pincét felügyelte: az adományokból begyült borokat kezelte, s gondoskodott eladásukról; ellenőrizte a tanulók étkeztetését, a senior mint gazda ezirányú működését. A Gazdasági Tanács reformját 1858-ban hajtották végre, amikor a testületi, ún. „egyetemleges felelősség” helyett a személyes felelősség elve alapján szervezték újjá. Elnöke a mindenkori igazgató lett, aki mint némi mellékjövedelmet élvező, e munkáját díjazás nélkül végezte. A tanács tagjai: az ingatlanokra (belső és külső telkekre, kertekre, épületekre) felügyelő tanár, az ingóságokra (kollégiumi berendezésekre, padlásra, pincére, konyhára) ügyelő másik tanár, az elszámolásokat vezető pénztámok, s a különféle követeléseket behajtó ügyvéd (a kollégium ügyvédje). A mütár, könyvtár, levéltár, a pénzgyüjtemény és a főiskolai nyomda külön őrök felügyelete alatt vannak, akik külön számadásokat készítenek a főiskolai tanács részére. A Gazdasági Tanács a főiskolai tanácsnak alárendelten működik, jegyzőkönyveit annak tagjai bármikor átnézhetik, félévente egyszer pedig átnézni kötelesek. Az ingatlan- és ingóságokról 1859. május 1-ig teljes vagyonleltárt készítettek annak érdekében, hogy a jövőben a számadási felelősséget megállapíthassák. Az ingatlanok felügyelői tisztségét Kerkápoly Károly két évre, az ingóságokét Szilágyi József négy évre vállalta .321 A törvényeket aláíró, felsőbb tanulmányokat folytató, ruházatukról elnevezett ún. tógátus deákok alkották a diákönkormányzatot, melyet latinul Coeíusnak, magyarul Deáksági Társulatnak neveztek. A tanulóifjúság irányításáról, közösségi rendjének fenntartásáról, az előírt szabályok betartatásáról a diákönkormányzat felelős tisztségviselői révén gondoskodott. A Coetus szervezete és működése több évszázados hagyományra épült, 5 lényegében megegyezett a többi protestáns kollégiuméval. A helyi sajátosságokat az eltérő külső-belső feltételrendszer alakította ki.322 Az önkormányzat felügyeletét a professzorok - élükön a rektor-professzor - látták el, ők viszont a felügyeleti jogokat gyakorló egyházi és iskolai tanácstól, illetve áttételesen az egyházkerülettől (egyházkerületi közgyűléstől) függtek. Hatáskörüket, 321 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. 7. 1858. december 29. No. 38. Gazdasági Tanács felállítása. 322 Patakon pl. a külső gazdaság (szőlő) műveltetését tiszttartó (provisor) végezte, az esküdt diákok pedig diákkört és könyvtárat szerveztek. Pápán ilyen nem volt. Vő. BENDA 1981. 94., 112-113. Debrecenben az 1792-ben alkotott, majd 1796-ban kiegészített és a tiszántúli egyházkerület által elfogadott törvényeket Tóth Béla ismerteti. Vő. BARCZA 1988. 129-131.
