Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 95 A polgári forradalom előtt alkotott kollégiumi törvénykönyv hierarchikus szervezetet mutat, amelyben a hatásköröket írásban gondosan rögzítették. A protestáns iskolarendszer felett - a helytartótanács megfelelő osztálya révén - a törvények értelmében a király az egyházakkal egyetértésben gyakorolta a főfelügyeleti jogot. Ha azonban a két „evangélikus egyház” véleményét nem kérte ki, s rendeletéi sértették az egyház érdekeit, azt nem hajtották végre, s feliratban tiltakoztak a törvénysértés miatt. Ez történt 1806-ban, amikor a II. Ratio Educationis című közoktatási rendeletet a helytartótanács végrehajtás céljából megküldte az egyházkerületnek.310 Más esetben viszont végrehajtották a rendelkezéseket. A helytartótanács 1800-ban, 1802-ben is tiltotta, hogy a kollégiumi ifjúság a kávéházakat, vendéglőket, színházakat és bálokat látogassa, ami bizonyára a kollégium vezetésének egyetértésével is találkozott, hiszen ezen tilalmak már korábban is olvashatók a törvényekben .311 Amint a II. 5. pont alatt már szó volt róla, 1820-tól kezdve a pápai kollégium is megküldte a kormányhatóságnak a félévi táblázatos jelentést, melyet az előírásoknak megfelelően igyekeztek kitölteni. Ugyanígy végrehajtották a külföldi egyetemjárást szabályozó rendelkezéseket, a politikai magatartásuk miatt a felsőoktatási intézményekből kitiltott hallgatókra vonatkozó előírásokat.312 A reformkorban nőtt a kollégiumra nehezedő adminisztrációs és politikai nyomás, melyet az elöljárók minden lehetséges eszközzel igyekeztek tompítani. 1835- től a kormányhatóság éves statisztikai jelentést kért a pápai kollégiumtól, a csurgói, komáromi és losonci gimnáziumtól.313 1836-ban a helytartótanács a pápai kollégiumban is minden egyesületet felfüggesztett, és megtiltotta, hogy a vizsgákon politikai témájú verset vagy értekezést készittessenek, ami az egyházkerület tiltakozását váltotta ki.314 1845-ben még tovább ment a kormányzat: az egyesületek működését kormány által jóváhagyott alapszabályhoz kötötte, egyszersmind pedig kegyelmesen azt parancsolta, hogy a felsőbb helyen jóvá nem hagyott egyesületek egyáltalán ne türettessenek,315 Ezt követte 1846-ban a protestáns (evangélikus és református) ifjúsági egyletek feloszlatásának elrendelése, amely a vármegyék tiltakozását is 3I0A protestánsok ellenállásáról FELHŐ-VÖRÖS 1961.268-269. 311 A helytartótanács rendeletéire hivatkozik a debreceni kollégium 1804-1849 közötti történetének írója, Bajkó Mátyás. Vö. BARCZA 1988. 166. 312 Az uralkodó 1791-ben hatalmazta fel a Magyar Királyi Helytartótanácsot arra, hogy a protestáns diákoknak útlevelet adjon. 1796-tól a helytartótanács félévenként jelentést küldött az uralkodónak a külföldön tanuló protestánsokról. Az ifjaknak hazatérésre is engedélyt kellett kérniük, s visszatérésükkor jelentkezniük kellett a helytartótanácsnál. Vö. FELHŐ-VÖRÖS 1961. 272-273. A külföldi tanulmányokra vonatkozó rendeleteket az egyházkerület is megkapta és közzétette. Ezek megtalálhatók az egyházkerület levéltárában. 313 DREL I. l a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1835. július 7-9. közgy. No. 18. A helytartótanács az 1835. március 31 -én kiadott királyi resolutiora hivatkozva május 5-én kelt 12 521. sz. rendeletével írta elő a jelentési kötelezettséget. 314 DREL I. 1. b. Egyházkerület ügyviteli iratai. 1837. No. 26/2. A helytartótanács 1836. évi 28380,sz. rendelete 1836. október 3-án érkezett a püspökséghez, először a november 3-án Pápán tartott kisgyűlésen, majd a következő évi közgyűlésen ismertették. 315 VeML IV. I. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1845. No. 34. A helytartótanács Veszprém vármegyének küldött 1845. évi 1095. számú rendelete az egyesületek betiltásáról. Buda, 1845. Boldogasszony (január) hó 7.
