Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
80 Bevezető tanulmány 16. sz. táblázat A pápai kollégiumba (gimnáziumba) felvett tanulók származási helye a XIX. század első felében ÉvFelvett tanuló Életkora (év) Tanulók származási hely szerint Pápa Veszprém vármegye266 Távolabbi vármegye 1810/1146 6-16 622 24 1840/4180 6— 19267 1632 48 1850/5163 7_19268 1221 [30j33 A fenti táblázatból megállapítható, hogy 1849 után csökkent a diáklétszám, ami részben annak köszönhető, hogy a zavaros politikai viszonyok közepette kevesebb pápai és Veszprém megyei tanuló iratkozott be. A Veszprém megyeiek aránya 1810/11-ben 47,83 % volt, harminc évvel később 40 %-ot, negyven évvel később pedig 38,88 %-ot tett ki. (Ha az 1850/51-ben a névsor végén lévő, csak név szerint feltüntetett kilenc diákot pápainak tekintjük, a Veszprém megyeiek aránya 47,62 %-ra nő.) Nagy biztonsággal feltételezhető, hogy az 1848 előtti évtizedekben a Veszprém megyei diákok aránya 40-50 % között mozgott. Ha a földrajzi megoszlást közelebbről megnézzük, kitűnik, hogy a három kiválasztott időpontban összesen 20 vármegyéből érkeztek tanulók. (A 21. sorba egy, a morvaországi Kaniczból érkező 19 éves izraelita, Weissmandel Mózes került, aki az V. gimnáziumi osztályba nyert felvételt.) Minthogy az egyházkerület 14 vármegyére terjedt ki,269 egyértelműen kitűnik, hogy egyházkerületen kívüli vármegyéből is állandóan érkeztek diákok. A beiratkozott tanulók vármegyénkénti hovatartozása a következő:270 266 A megyei adatba a pápai tanulók is beleszámítanak. 267 Az ekeli (Komárom vm.) földműves családból származó Buzgó János 19 évesen a III. gimnáziumi osztályba nyert felvételt. 268 A trencséni születésű Blumgrund Sámuel 19 éves izraelita a gimnázium V. osztályába iratkozott be. 269 Ezek: Bars, Esztergom, Fejér, Győr, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyék. Reformátusok elszórtan Moson és Sopron megyében is éltek, de anyavagy leányegyházat nem alkottak. 270 DREL I. 7. g. Felvételi napló 1797-1850/51. 36-37., 106-111., 154-157. 1810-ben a származási helyet („hazája”), a másik két esetben a születési helyet vettük figyelembe. A születési hely és lakóhely az esetek többségében egybeesett.
