Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)

Források 1585–1860

Bevezető tanulmány

81

17. sz. táblázat

A pápai kollégiumba (gimnáziumba) beiratkozott tanulók földrajzi megoszlása

Sorsz.Vármegye

A felvételi anyakönyvbe bejegyzett tanulók száma az adott évben

Összesen

1810

1840/41

1850/51

i.Baranya

1

i

2.Bars1

34

3.Békés

11

4.Esztergom

112

5.

Fejér4

68

18

6.Győr2

3

1

6

7.Hont

11

8.Komárom

6

13322

9

Nyitra31

4

10.

Pest1

1

II.Pozsony1

11

3

12.Somogy

161

8

13.Sopron1

2

3

14.

Tolna1

3

3

7

15.

T rencsén

1

1

16.

Túróé1

1

17.Varasd

11

18.Vas1

54

10

19.Veszprém

2232

2175

20.

Zala

36

1

10

21.Nem mo.-i1

1

Összesen4680

54

180

1810/11 -ben 12, 1840/41-ben 14, 1850/51-ben 17 vármegyéből érkeztek Pápára diákok. 1810/11-ben az első három helyen Veszprém (24), Komárom (6) és Fejér megye (4) állt, a többi vármegyéből három vagy annál kevesebb tanuló érkezett. Ezek után nem lehet véletlen, hogy a révkomáromi reformátusok (a jómódú kereskedők, fuvaros gazdák) miért szerették volna a főiskola székhelyét áttenni Pápáról.

Ha a három időpontot együttesen szemléljük, azt mondhatjuk, hogy az egyház- kerület felvidéki megyéiből (Esztergom, Komárom, Nyitra, Pozsony) kis számban, de folyamatosan látogatták a pápai kollégiumot. 1850/51-ben Trencsén és Túróé megye kivételesen fordul elő: mindkét esetben zsidó ifjúról van szó, akinek itteni tanulását feltehetőleg a pápai hitközség vagy rokonság is támogathatta.

A táblázat arra is rámutat, hogy a gimnázium stabil bázisát Fejér, Győr, Komárom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye jelentette.

Érdemes a tanulók felekezeti hovatartozását is számba venni: