Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 79 a kollégium professzorai jelölték ki a támogatandó személyt, aki egy összegben kapta meg a támogatást.263 Az alapítványnak több típusa létezett: az örökös és ideiglenes alapítvány. Örökös alapítvány esetén a „kegyes adományozó” az alapítványi tőkét átadta a kollégium pénztárosának, aki azt törvényes 6 %-os kamatra kiadta egy megbízható kölcsönkérőnek, akinek két kezest kellett állítania. A másik esetben az alapítványtevő az alapítástól élete fogytáig vállalta meghatározott összeg után járó kamat befizetését, melyből a támogatásokat fizették. Találkozunk olyan esettel, amikor az adományozó adóssági követelését ajándékozta a kollégiumnak, amely azt jelentette, hogy peres úton lehetett csak a tőkéhez hozzájutni. A tanulói jogviszony 1797 után a beiratkozással jött létre. A Pápára apjával vagy özvegy édesanyjával érkező gyermek jelentkezett a kollégium igazgatójánál, aki kikérdezte, felmérte tudásszintjét, s annak megfelelő osztályba sorolta. Ezután legfontosabb adatait (nevét, apja nevét és foglalkozását, származási helyét, életkorát és a befizetett tandíjat) a matrikulába jegyezte fel. A pápaiak a beiratkozásért nem fizettek semmit, a vidékiek közül viszont az, aki a „maga pénzén fog élni”, 1 forintot; ha inasként szolgál, 30 krajcárt (fél forintot) fizetett a kasszába. Az így befolyó összeget az egyházkerület 1802. május 3-i végzése értelmében a bibliotéka fejlesztésére fordították.264 A tanulólétszám év közben is állandóan változott: új tanulók a tanév hivatalos megnyitása után ik folyamatosan érkeztek, mások pedig távoztak. Egyesek rektóriára mentek, mások valamilyen más okból (pl. betegség, gazdálkodás, fegyelmi ügy, stb.) hagyták el az iskolát. A tanulók évenkénti iskolai statisztikáját a különböző típusú és szempontú nyilvántartásokból, egyenkénti adatlapok segítségével lehet csak rekonstruálni. Mivel a kötetünkhöz mellékelt CD a személyre, tanévre vonatkozó keresést is lehetővé teszi, itt és most csak bizonyos tendenciák föl vázolását tartjuk szükségesnek. A pápai kollégium országos anyaiskolának számított, az egyházkerületen kívülre is küldhetett ki legátust, elvileg tehát vonzáskörzete túlterjedt határain. Ugyanez persze a többi anyaiskolára is igaz, ami azt jelenti, hogy voltak tiszta és megosztott körzeteik - ez utóbbiaknál a másik iskola vonzása is érvényesült. Pápa esetén ez a jelenség legvilágosabban a Dunától északra lévő területeken mutatható ki, ahol a losonci kollégium (gimnázium és teológia) erőteljes szívóhatása érvényesült. A diáktársadalom összetételének alakulását a felvételi anyakönyv segítségével három időmetszetben vizsgáljuk meg.265 263 Az alumniumot 1818 után egységesen a tanév végén kellett kiosztani. DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1818. július 1-2. közgy. No. 87. 264 DREL 7. g. Felvételi könyv 1797-1850/51. 24. Tóth Ferenc professzor feljegyzése. A későbbiekben a beiratkozási díjat a mindenkori viszonyoknak megfelelően emelték. 1839-től 1850-ig változatlanul 1, illetve 2 pengőforintot fizettek a beiratkozok, melyet részben a könyvtárra, részben a kollégiumi „kórházra” fordítottak. 265 DREL 1.7. g. Felvételi napló 1797-1850/51.36-37., 106-111., 154-157.
