Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
62 Bevezető tanulmány A katolikus többségű város, s a városvezetést kézben tartó katolikus vallású magyar és német polgárság sem nézte jó szemmel a templomot (1784),167 kétemeletes kollégiumot (1793-1794)168 építő reformátusokat, akik a városi és vármegyei protestáns nemesség anyagi és politikai támogatásával hatékonyan tudták érvényesíteni érdekeiket.169 Bár 1790-től a protestáns egyházak széles körű autonómiát élveztek,170 mégis tetemes időt vett igénybe, amíg a pápai kollégium - Mándi Márton István (1760- 1831) professzor irányításával — ismét a dunántúli reformátusság központi iskolájává vált, melyet végül 1801-ben a négy református egyházkerület a debreceni és sárospataki kollégiummal egyenrangú „anyaoskolának” ismert el.171 Az anyaiskola megteremtése csak úgy vált lehetségessé, hogy 1797-ben az egyházkerület vállalta a kollégium fenntartását, s a debreceni, pataki kollégium átengedte „beiskolázási körzetének” megfelelő részét, így ennek következtében újjászerveződhetett a pápai kollégium partikula-hálózata. Az anyagi érdekek egyeztetése és a presztízsszempontok tisztázása közel egy évtizedes küzdelem végeredménye volt.172 Döntő lépés volt annak kimondása 1806-ban, majd 1835-ben, hogy az egyházkerületi elemi iskolák rektorokat csak Pápáról kérhetnek.173 A következő lépés az egységes, 50 paragrafusból álló népiskolai törvények (1808),174 * majd az egységes tanrendi követelmények (1815) megalkotása volt, mellyel a népiskolából a gimnáziumba, gimnáziumból a főiskolára való átlépés normatív módon történhetett. Az „oskola mestereket” illető 1808. évi törvények részletesen szabályozták a tanítói állás betöltésének módját, munkakörét, javadalmazását, a tanítás és vizsgák 167 A templomépítés történetét feldolgozta TÓTH 1930. 168 A kollégium építéséről részletesen TÓTH 1931.42^18. 169 A pápai presbitérium meghatározó alakjai jogvégzett, többnyire táblabírói címmel elismert közéleti személyiségek voltak. Az egyház érdekeit rajtuk kívül az egyházmegye, egyházkerület „külső renden lévő” földbirtokos patrónusai szolgálták. Veszpém vármegye nemességének kétharmada protestáns (nagyrészt református) volt, 1790 után a vármegyei önkormányzatban ismét jelentős szerepet játszottak. A világi patrónusok egyházpolitikai jellegű közéleti ténykedése feltárásra vár. 170 Az 1790/91:26. te. nyomán kialakított egyházszervezetről és egyházi életről KUN 1908. 83-101., ZOVANYI 2004. II. 197-215. Az egyházkormányzatot meghatározó ún. budai zsinati kánonokról BÍRÓ- SZILÁGYI 1949.291-295. 171 Az 1801-ben megtartott generális konferencián már Pápát is az országos anyaoskolák közt említik. Vö. TÓTH 1931. 78. Más források alapján úgy tartják, hogy a két protestáns egyház 1804. augusztus 20- 21. pesti konventje ismerte el anyaoskolának a pápai iskolát. LAMPERTH 1931. 48. 172 A kollégiumi rangért és az ünnepi követküldésért (legációért), segélygyűjtésért (szupplikációért) és a rektóriákért folytatott küzdelmet részletesen bemutatja TÓTH 1931. 62-84. 173 DRELI. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1835. július 7-9. közgy. No. 150. 174 DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1807. május 3-5. közgy. No. 4/6. Az 1805-ben kezdeményezett, a falusi oskolamesterekre vonatkozó törvények kidolgozása. A közgyűlés felszólította az egyházmegyéket, hogy észrevételeiket július 1-ig küldjék be. A törvények kidolgozásával egy bizottságot állítanak fel, melynek tagjai: Búzás Pál, Fábián József, Karátson István, Katona Mihály, Oroszy Pál, Osváld Zsigmond. A törvények jóváhagyása: Uo. 1808. május 23-25. közgy. No. 7. Ugyanekkor nevezik ki azt a bizottságot, amely a „classisok methodologiáját”, vagyis tantervét hivatott kidolgozni. Ennek tagja a kollégiumi professzorok mellett: Búzás Pál, Katona Mihály, Kertész István, Laky Mihály, Oroszy Pál és Tóth. P. József. A metodológia célja: „így a'melly gyermekek és ifjak akármellyikgymnasiumokban és falusi oskolákban tanultak légyenis, ha onnan a ’ superintendentialis anya oskolában bé mennek, itten minden hátráltatás és tudománybeli fogyatkozás nélkül fojtathassák tanulásukat. " - Oroszy pályájáról, műveltségéről, társadalmi kapcsolatairól lásd HUD1 1993.
