Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
102 Bevezető tanulmány 1815-ben az egyházkerület ismételten a latintanítás színvonalának növelésére törekedett, s Mokri Benjámin „deák literatura” professzornak azt az utasítást adta, hogy a fizikát magyarul, a többi tárgyat latinul tanítsa, s ügyeljen arra, hogy a köztanítók (publicus praeceptorok) „deákul jól tudjanak”.337 Szilassy József ugyanebben az évben élete végéig 4 jó erkölcsű, s kiváló latinos deáknak ajánlott évi 25-25 forint alumniuma ugyanezt a célt szolgálta.338 Miközben a latin átmenetileg előretört, a héber háttérbe szorult. 1817-ig kötelező volt, attól kezdve csak a papnövendékeknek kellett tanulniuk.339 1822-ben külön kiemelték, hogy a bécsi teológiai intézetbe készülők a héber és görög nyelvet szorgalmasan tanulják.340 Először néhány tantárgyat, majd az 1841/42. tanévtől kezdve már minden tantárgyat magyarul tanítottak — el nem mellőzve azonban a közelebb kifejtett értelemben a’ latin nyelvtudományt ’s római literatúra taníttatását.341 Petőfi (ekkor még Petrovics) és Jókai már ebbe az új szellemű kollégiumba iratkozott be. A tanítás módja is megváltozott. A tanulás folyamatában a hangsúly az értelmetlen betanulás és felmondás helyett az értő olvasás, önálló gondolkodás irányába tolódott át. Az olvasni szeretőket a főiskolai könyvtár gazdag kínálata várta. Tanácsokat is kaptak arról, hogy mit és hogyan érdemes olvasni. A Biblia napi olvasása mellett az erkölcsnemesítő, kegyes olvasmányokat tartották a „lélek eledelének”, de fontosnak ítélték a nemzeti nyelven írt tudományos és szépirodalmi műveket is. Ne sokat, hanem jól, meg-állapodva, viszsza emlékezve, s elmélkedve olvassunk.342 A „szebb és hasznosabb helyeket” többször nézzük át, jegyzeteljük, és semmit vakon ne hidjünk,343 Az írásgyakorlatokon nemcsak a szépírás mesterségével ismerkedtek meg, hanem a hivatalos iratformákkal is. A beadandó írásbeli dolgozatok önálló munkára és gondolkodásra serkentették az iljakat. A kiváló tanárok saját példájukkal is rendsze- retetre, igényességre, a tudományok és a haza szeretetére nevelték tanítványaikat. Az új tudományos eredmények közvetítésére magyar nyelvű tankönyvekre volt szükség, melyek összeállításában Mándinak, Látzainak, Tóth Ferencnek, később pedig Bocsor Istvánnak, Tarczy Lajosnak volt meghatározó szerepe. Frontáttörést jelentett e téren a főiskolai nyomda üzembe helyezése 1838 májusában, amely az egyházkerület és a kollégium tankönyv- és nyomtatványellátását is új alapokra helyezte.344 A magyar nyelv előretörése miatt még jobban háttérbe szorultak a reformkorban a klasszikus nyelvek (görög, héber, latin). „Deák, görög, német ’s franczia nyelveket tartozik minden diák a főiskola alapos czéljaihoz képest tanulni, - a zsidó nyelvnek tanulására pedig csak a ’ lelkészségre szándékozók köteleztetnek, kik a ’ hittudományi 337 DRELI. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1810. május 28-29. közgy. No. 21. 338 DRELI. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1815. június 29,-augusztus 1. közgy. No. 52. 339 DRELI. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1817. No. 14. 340 DREL I. l.a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1822. No. 5. 341 DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1841. augusztus 14. No. 141. Végzés arról, hogy a gimnáziumban és főiskolán minden tárgy magyarul taníttassák. 342 TÓTH 1832. 111. A debreceni kollégium e tekintetben előrébb járt: a hazai törvények kivételével 1833-tól minden tárgyat magyarul oktattak. Vö. BARCZA 1988. 165-166. 343 N. N.: Az olvasásról. = TÓTH 1832. 58-128, idézet: 111. 344 HORVÁTH 1986. 38. A nyomda történetének korábbi feldolgozása TÓTH 1939.
