Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 103 pállyát kitöltötték, azon felül választhatnak tetszésök szerint tudományokat, mellyeket hallgassanak. ” - mondta ki a törvény (1845:11. szakasz. IV. te. 5. §.) A modem nemzeti nyelvek közül a német és a francia nyelvet tanulták a gimnáziumban és az akadémián is a kollégisták. A kollégium igazgatósága folyamatosan korszerűsítette a tanterveket és tanítási módszereket. A humán tudományok mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a reáliák: a természettudományok és a gazdasági ismeretek. A képzést a különféle gyűjtemények (könyvtár, régiségtár, numizmatikai gyűjtemény) és a különféle (fizikai, természettudományi) szertárak segítették elő - ezek gyarapításában a végzett diákok is részt vettek, mivel munkába állásuk után és később is erkölcsi kötelességüknek érezték az alma mater támogatását. A támogatásra néhány jellemző példa: gróf Esterházy Károly 1833-ban egy „tafota papírból” készült, felfújható és hordozható földgömböt ajándékozott a bibliotékának, melyhez egy fuvóka, egy skatulya és egy használati utasítást tartalmazó könyvecske tartozott.345 Kazay Gábor jómódú tótvázsonyi közbirtokos - a kollégium egyik legnagyobb jótevője - 1835-ben 45 ezüstforintot adott „égi golyóbis” beszerzésére.346 Öt évvel később feleségével, siskei Oroszy Juliannával együtt vég- rendeletileg 50 ezer váltóforintot hagyott a kollégiumra.347 348 A kitartó fejlesztésnek köszönhetően a numizmatikai gyűjtemény 1817—1835 között szépen gyarapodott, 1835 nyarán már meghaladta a 2400 darabot, és Stettner Györgynek köszönhetően ezután is évente több száz réz-, ezüst- és aranypénzzel gazdagodott.34K A fegyelmezés nem követte a tanrendszer korszerűsítését, amit alighanem a konzervatív patrónusoknak és egyházi elöljáróknak köszönhetünk, akik a büntetőtörvényeket elfogadták. A közel 200 paragrafusból álló 1845. évi törvények ugyanis továbbra is szűk mozgásteret biztosítottak az egyéni képességek kibontakoztatására. Ugyanúgy tiltották a „fegyverekkel való élést”, a korhelykedést, a „mértéktelenség minden nemét”, a városban való kimaradást, mint a korábbiak. De tiltották a legtöbb játékot és szórakozást: a kártyázást, a karikázást, a kávéház és bálház látogatását éppúgy, mint a színházlátogatást. Ez utóbbiért első alkalommal feddés, másodszor 6 órai börtön, ezt követően esetenként 12-12 órai börtön járt. Még szigorúbban ítélték meg a kocsmázást: az első tettenérés alkalmával 12 órai, másodszor 24 órai börtön volt érte a , jutalom”. A megrögzött csapszéklátogatóra kicsapatás várt. A bordalok többsége nem „gondűző borocska mellett”, hanem alkotói magányban íródott. 345 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. VII. 1833. május 28. No. 41. 346 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XXX. 1835. július 18. No. 4. 347 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1840. május 9. No. 10. 348 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XXVIII. 1835. július 3. No. 2. Stettner György számadása a numophylacium [pénzgyűjtemény] gyarapodásáról.
