Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A korszak ismertetése
7 A KORSZAK ISMERTETÉSE 1. Előzmények A forrásközlést megelőzően pár szó erejéig szólnunk kell azokról a törvénycikkekről és királyi rendeletekről, amelyek kapcsán az érvek és ellenérvek összecsapnak, hogy első olvasásra is érthető legyen a vita lényege. A fő hivatkozási alap mindkét oldalon az 1681. évi 25. és 26. törvénycikk. Az előző, hivatkozva az 1606. bécsi béke 1. cikkelyére, ennek alapján az 1608. koronázás előtti törvények 1. cikkelyére, kimondja, hogy „...religionis exercitium... omnibus et ubique per regnum (salvo tamen jure dominorum terrestrium)... liberum permittitur" , vagyis megengedjük, hogy a vallásgyakorlat mindenkinek és mindenütt az országban szabad legyen, azonban úgy, hogy a fóldesurak jogai érvényben maradjanak/ A „mindenkinek és mindenütt” meglehetősen általános kifejezés, amit a hivatkozott helyek részletesebben kifejtenek. Az 1606-os bécsi béke szövege szerint ez a Magyarország határain belüli karokra és rendekre, vagyis a mágnásokra és nemesekre, a szabad királyi városokra és a végvári katonákra vonatkozik3 4, ezt a felsorolást pedig az 1608. koronázás előtti törvények a mezővárosokkal és falvakkal is kiegészítik5. Ugyanakkor a szűkítő kitétel (a fóldesurak jogai fenntartásával) olyan formula, ami igen homályos, és sokféleképpen értelmezhető kifejezés, amibe bármi belemagyarázható, még a híres cuius regio, eius religio alapelv is, vagyis az, hogy a földesúr szabja meg a birtokán élő jobbágyok vallását. Érthető módon az omnibus et ubique per regnum formulára a vita során a reformátusok, a salvo jure dominorum terrestrium kifejezésre pedig az Esterházyak hivatkoznak szüntelenül. A 26. törvénycikk arról rendelkezett, hogy az evangélikusok és reformátusok által épített, majd tőlük elvett, de a katolikusok által még fel nem szentelt templomokat biztosok útján nekik vissza kell adni, a király pedig a törvénycikkbe belefoglalt, becikkelyezett, vagyis artikuláris helyeket nevez meg, ahol a biztosok helyet jelölnek ki templomok, iskolák és paplakok építésére. Ezeket a helyeket a törvény fel is sorolja, a reformátusok részére többek között azt mondja ki, hogy In aliis vero comitatibus, veluti in Szaladiensi, Veszprimiensi, Jaurinensi... siquidem de praesenti essent in actuali usu omnium fere templorum ibidem habitorum, ideo eadem pro 3 1681:25. te. l.§. MÁRKUS 1900b. 284-285. Saját fordítás. 4 1606. bécsi béke 1. cikkely 1. §. MÁRKUS 1899. 960-961. 5 1608. koronázás előtti törvények 1. cikkely, 1. §. MÁRKUS 1900a. 8-9.
