Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Székely János naplója

Székely János naplója

A ditső egekbe, hol pálmán fel tévén Fejemre az Űrtől ily jutalmat véven.

Áldlak azért téged, meg nyugtató halál,

Ki Istentől küldött követségben valál, Tegnap, a’ mikor te én reám talállál, Szépen változtatván ily jóra juttattál.

A’ sok siralomból mégyek már örömre,

Hol Balsamom olajt tölt sebes szivemre,

Az Ur Jesus Kristus ott adja elmémre, Mitsoda jót tartott meg az én részemre.

Ott én színről színre ő néki udvárlok,

Elő beszédeket szent szájából hallok,

Sok boldog szentekkel Isten előtt állok, Ezért a’ fő jóért tőletek el válók.

Nyitva léven azért idvességem vára Bé mégyek már oda, mert órám el jára,

De tisztemet tészem s nyelvem utolyára Fordítom butsura, halgass hát reája.

Kedves hitves társát elsőbe említi,

Kőnyező záporba azonba meritti,

Szomorú beszédet azzal egyelitti,

És butsúzo nyelvet ily szókra zenditti.

Nemes Székely János, igaz hivségedet, Köszönöm hozzám volt nagy lelküségedet, Melyei az’ egekig emelted híredet,

Midőn ápolgattad híven kedvesedet.

87