Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - Székely János és a magyar történelem
Nemes Székely János, a naplóíró Szilárd vallásos világnézete egész életében biztos eligazodást adott számára, így nem is volt szüksége annál a szerény történeti műveltségnél többre, melyre a családban, az iskolában szert tett, s melyet később olvasóként kiegészített.92 Az iskolában többek közt Losontzi István Hármas kis tükör c., 1770-ben írt, s számos bővített kiadást megért tankönyvéből, katekizálva tanulta meg a legfontosabb vallási, állampolgári, földrajzi, történelmi ismereteket, életvezetési tanácsokat. A Magyar- és Erdély- ország közigazgatási térképével ellátott 1793-as kiadásból megbízható történeti, állampolgári és földrajzi ismeretekre tehetett szert.93 A tankönyv vallástani része (Szent história) összefüggő világmagyarázatot adott a világ Kr. előtt mintegy 4000 évvel történt teremtésétől Jézus kínhaláláig és feltámadásáig, meghatározva, hogy emberi tisztünk nem más, minthogy “a’ keresztény vallásban állhatatoson meg maradjunk, és szentül éljünk. így várhatjuk Isten irgalmasságából idvességünket. ”94 A kötet Timon Sámuel, Pray György, Katona István munkáira alapozva, rövid áttekintést adott a „ magyar nemzet” történetéről. Losontzi az őstörténetet a hun-magyar rokonságra építette, s a hármas (hun-avar-magyar) honfoglalás elméletét újította fel. A magyar királyság történetét századonként tárgyalta, azon belül uralkodókhoz kötve mutatta be a saját koráig. A „magyar nemzet” története ebben az interpretációban a királyok cselekedeteinek kronológiáját jelentette. Az ország „polgári állapotjáról” szóló fejezetből a csöglei nemesek nemcsak az államszervezetet, hanem saját rendi helyzetüket, nemesi jogaikat is megismerhették. Megtanulták, hogy a „nemesi commu92 1847 tavaszán azt írta naplójába, hogy élete vezérelvévé tette a szokratészi erényeket: a józanságot, mértékletességet, béketűrést, s eszerint éldegélve „tsendes, bátor és nyugott szívvel” várja a halált. 93 Hármas kis tűkör. Kassa, 1793. Ellinger János ny. 94 Uo. 32. A Krisztus születéséig eltelt idő felosztása: a világ teremtésétől az özönvízig 1656 év, az özönvíztől Ábrahám fellépéséig 427 év, Ábrahámtól Izrael népének Egyiptomból való kijöveteléig 430 év, az Egyiptomból való kijöveteltől Salamon templomának építéséig 480 év, a templomépítéstől a babilóniai fogságig 520 év, a fogságtól Krisztus születéséig 580 év telt el. 1793-ban tehát az emberiség története - a tankönyvben rögzített közfelfogás szerint - nem haladta meg a hatezer évet. 30
