Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - Székely János és a magyar történelem
Nemes Székely János, a naplóíró nitas” tagjaiként számos kiváltság birtokosai, s „nem a’ földes úrtól, hanem a ’ vármegyétől függenek” 95 Székely János felnőtt kori történelemszemléletét nem történeti szakmunkák, hanem a bibliai ismeretek, továbbá a nyomtatott és kéziratos irodalmi termékek formálták. A magyar múltat históriás énekekből, s főként Kisfaludy Sándor romantikus regéiből ismerte meg. Az általa ismert világ Európa határainál véget ért, s ha hihetünk naplójának, gyakorlati tapasztalatai sem terjedtek Pápánál, Győrnél, Sárvárnál, Kiscellnél és Veszprémnél tovább. A vasi, zalai, pesti eseményekről leginkább hallomás útján értesült. A magyar múltról töredékes és rendszertelen ismeretanyaga volt, melyben történeti tények és költői fikciók keveredtek. Irodalmi olvasmányaiból tudott az igazságos Mátyás királyról, a mohácsi veszedelemről, a török uralomról, a Balaton-felvidéki várak (Csobánc, Rezi, Tátika), a Somló regényes középkori és újkori történetéről. A legújabb kori történelmet a nemesi felkelések költészete jelentette számára. Nincs adatunk arra nézvést, hogy a modern nemzeti identitás kialakításában fontos szerepet játszó újságokat, regényeket olvasta volna.96 Múlthoz fűződő viszonyát vallásos szemlélete is meghatározta. A biblia alapján úgy vélte, hogy nem mondhatjuk az előző korokra („régi napokra”), hogy azok jobbak voltak. Paraszti szemléletében a történelem ciklikus változások sorozata, melyben nem tapintható ki a „fejlődés”. Az egymást követő nemzedékek élete között nincs lényegi különbség. Konzervatív, az újításokat fenntartásokkal fogadó szemlélete megakadályozta abban, hogy felismerje a paraszti sorsot formáló nagy történelmi események valódi tartalmát. A maga szűk perspektívájából úgy érzékelte, hogy a változások inkább kárt okoznak, mintsem hasznot hajtanának. Protestáns morálja elfogadhatatlannak tartotta az anyagi javakat mohón hajszoló, a közösségi érdekeket semmibe vevő, szociálisan érzéketlen, s politikailag korrumpálható egyének viselkedését. 95 Uo. 70. 96Az újságok, regények nemzed identitásformáló hatásáról OLICK-JEFFRY 1999. 27. A nemzeti idenútás és a történetírás kapcsolatáról GYÁNI 2000. - Székely egy újsággal, az 1848/49-es kormánylappal (Közlöny) biztosan találkozott, mivel ezt minden község (községi kör) megrendelte. Veszprém megyében 1848- ban összesen 66 példánya volt forgalomban. Veszprém Megyei Levéltár IV. 101. a. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyve. 1848. Nr. 558. 31
