Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró A XVIII. századi, illetve XIX. század eleji iskoláztatás hatását a XIX. századi végrendeletek aláírásai alapján férfiak és nők körében is le lehet mérni: 5. sz. táblázat A csöglei végrendelkezők írni tudása (1816-1884) Nemek írni tudók írni nem tudók Összesen számaaránya (%) ' számaaránya (%) ' számukarányuk (%) ' Nők 818,1836 81,82 44 100,00 Férfiak24 72,73 927,2733 100,00 Összesen3241,5645 58,44 77 100,00 A helyi társadalom alfabetizációjában két jellegzetes különbség mutatható ki: az írni tudás szintjében óriási különbség van a nők és férfiak között, ami részben a mentalitással, részben az oktatással magyarázható. A másik különbség a férfiakon belül mutatkozik: a helyi elit tagjai - mint ezt a tanulmányt követő kimutatások bizonyítják - egy-két kivétellel mind írástudók, a szegényebb, az önkormányzati hatalomból kiszorult nemeseknél magasabb az írni nem tudók aránya. A kép tovább árnyalható az 1870. évi népszámlálás műveltségi állapotot tükröző adataival:80 6. sz. táblázat Csögle lakosainak alfabetizációs szintje 1870-ben NemekOlvasni tudókírni-olvasni tudók Analfabéták Összesen száma% száma %száma%szám % Nők 19 3,21 328 55,31 246 41,48 593 100,00 Férfiak 91,5534959,96 22438,49582100,00 Összesen 282,38677 57,62 47040,001175 100,00 A népszámlálás jóval kiegyenlítettebb műveltségi viszonyokat mutat, melyet azzal magyarázhatunk, hogy a nők körében a fiatalabb 80 Veszprém megye 1870-ik évi népszámlálásának eredménye. Hivatalos kiadás. Veszprém megye bizottmányának 582/1871. sz. a. kelt határozata folytán. Veszprém, 1871. 8-9. 23
