Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró és közép korosztályban - a reformkori iskoláztatásnak köszönhetően - kisebb az analfabéták száma, mint a legidősebb, végrendeletet tévő korosztály esetében. A devecseri járásban fekvő jobbágyközségekben viszont ekkor még sokkal nagyobb a csak olvasni tudó nők aránya, ami azt mutatja, hogy a nemesi környezetben - a nemesi mentalitásnak köszönhetően - a nők korábban váltak írni-olvasni tudóvá. A nemes férfiak esetében fejlett írásbeliségről beszélhetünk; községi szinten 1870-ben a szegény nemesek, és a parasztrendüek „ronthatták” a statisztikai átlagot.81 Az összlakosság átlagát tekintve a 40%-os analfabétizmussal Csögle 1870-ben. a megyei átlagnál (40,9%) valamivel kedvezőbb helyzetben volt, Veszprém megye pedig a Dunántúlon - Moson, Sopron megye után - a harmadik legjobb helyen állt. A 6 éven felüli népességet tekintve Veszprém megye az országos rangsorban az 5. helyre került.82 A kisnemesi családok történeti emlékezete fokozatosan áttörte a szóbeliség világának határait: a családok nemcsak nemesi bizonyítványaikat, hanem birtokleveleiket, osztályleveleiket, házassági szerződéseiket és végrendeleteiket is gondosan megőrizték a família levelesládájában.83 Hasonló gondossággal járt el a református egyházközség is.84 A biblia, az ima- és énekeskönyv vagy a kalendárium üres lapjaira nemzedékeken át fölkerültek a születési, házassági, halálozási adatok s 81 A 2879 hold 1061 négyszögöles határú Csöglén 1870-ben 37 katolikus, 76 evangélikus, 131 izraelita és 931 református élt. A katolikus cselédeken kívül valószínűleg a szegényebb református nemesek és a szegényebb zsidó családok sem taníttatták gyerekeiket. 82 V.ö. TÓTH 1996. 233., 250. 83 A végrendeletekben is említés történik a família különböző „leveleiről” (pl. birtoklevél, adóslevél). Jelenleg több család őriz ilyen régi iratokat. 84 DREL III. 42. A Csöglei Református Egyházközség iratai. Csupán a „Végrendeletek 1808-tól” c. iratköteg (annak 1953-ban készült felirata szerint) 86 sorszámozott végrendeletet tartalmazott az 1808-1885 közötti időszakból, melyből ekkor 9 db hiányzott. Az 1860-as évekig a régi pecsétnyomót használták; az új gumibélyegzőt (a régi, lovas katonát ábrázoló címerképpel) 1878-ban készítették, emellett a körjegyzőség is használt pecsétnyomót, melynek vörösviasz lenyomata először 1884-ben fordult elő az egyik végrendeleten. A körjegyzőségi pecsétnyomót valószínűleg 1882-ben készítették. A végrendeleteken olvasható hivatali feljegyzések az 1890-es évekre is átnyúlnak, így joggal állítható, hogy a leírt végrendelkezési gyakorlat a teljes XIX. századot felöleli. 24
