Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója 2dlk: A’ szarvas marháinkra ezen nyáron reájok jött a’ szájok sebesülése.245 Az ökreimet oly nagyon fogta, hogy nem is tudtunk rajtok dolgozni. Edgy közölök semmit sem evett edgy egész hétig, nem is biztunk hozzá, hogy meg élyen, de az még is meg gyógyult. Hanem ezt nyomba követte a körmeiken lévő fájdalom, és ez a’ rideg marháimon oly nagy mértékbe volt, hogy három darab is ithon a kertbe feküdt őt hat hétig, és fekvő helyébe kellett néki enni és inni hordani, azon azon kívül a’ lábaikat minden nap kétzer háromszor tisztogattuk, minden félével orvosoltuk anyira, hogy leg kissebb gond viselés híjával sem voltak, meg is edgy jó nevendék üszőm tsak éppen a lábái fájása miatt meg döglött, az előtt pedig úgy tapasztaltuk, hogy abba nem veszett el, hanem ezen rend kívül volt, ezen kívül edgy jó kis borjúnk döglött meg ezen idő tájba. Ezen esztendőben a’ gabona termés vékony és tsak fél szerént való, a’ mi kéve számra gyűlt is, rósz fizető volt, kivált a búza tsak felére fizetett. Az áro nyomtatás után volt a búza 3 forint, a ros 2 forint, 13 garas, s az árpa 2 forint, 5 garas, karátson tájra mindenek felyebb ment edgy forintal. Az árpámból el adtam 50 mérőt harmadfél forinton, ezen el szalasztottam mint edgy 20 forintot. Ezen 1838dlk esztendőbe december holnapnak az utolsó hetébe szinte magam is jelen voltam, midőn edgy Tóth János nevű babai juhász a’ felső kortsmánkba nagyon meg részegült, a kit a’ gazdája nemes Ohidi uram onnét el parantsolt, és a’ midőn estve felé maga a kamondi malom előtt levő bürün246 által ment volna, bele esett az árokba, mivel pedig nagyon részeg volt, nem tudott belőle ki jönni, hanem bele holt, és más nap hajnalba vették észbe azon malomba az őrlők, midőn a’ rekesztő eleibe vitte a’ víz. Tanulságér Írtam fel ezen 245 A mezőlaki körrendeleti könyv szerint Pap János pápai járási főszolgabíró 1838. augusztus 26-án kiadott körrendeleté szerint Vas és Somogy megye felől terjedt a marhadög. A megyében először Enyingen és környékén jelent meg. A veszélyeztetett helyeken megtiltották a vásárok tartását, és a korábbi óvó rendszabályokat léptették életbe. DREL Mezőlaki kurrenskönyv 1838. 122. p. 246 Kisebb híd, amelyen szekérrel nem lehet átmenni. 170
