Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Székely János naplója

Székely János naplója

Ugyan ezen időbe a’ bozót is meg áradott, hajon kőllőtt Szigetibe be járni.

A fent irt esztendőbe julius holnap 7dlkLn, mivel a’ kőmivesem meg hazudta magát, és' nem állott a’ munkám mellé, a gerendák és padlás végeit magam tsinálgattam bé. Midőn a’ májtert vágtam volna közibe, a’ bal szemembe úgy bele fettsent, hogy tsak ott kellett hagynom a’ munkát, és nem is biztam, hogy többet lássak vele. Hanem tüstént mindjárt tiszta vizet tálba őntedtem, és abba bele dugtam a’ fejemet. Szememet benne tartodtam, belé néztem, és pillogattam, a’ szemem héját alul, felyül fel huzadtam, es a’ fijam mondta, hogy valamely májtért látót, és le is vedt róla. De még is nagyon fájt, nem is tudtam fél nap dolgozni, a’ vér is mindjárt igen el futodta. Tanuságér írtam ide, hogy ha ki ilyen munkát tesz, vigyázzon a’ szemére.

Rege a’ magyar elő időből a’ mohátsi veszedelem után a’ futáskor. Dobozi Mihály és hitvese Maróton kezdve haláláig történt dolgai

versekbe szedve.227

Gyermek királyt, oly had vezért, ki erejénél többet mer,

Ad az Isten haragjába a Nemzetnek, kit még ver. így volt a’kor, hogy Mohátsnál Lajos király el veszett,

És a’ magyar a tőröknek másfél százig rabja lett.

Rettenetes emlékezet, Te Várnával foghadtsz kezet,

Tsak hogy akor meg őrök nem lett nálunk a törők.

Moháts, Moháts! Te Hazámnak leg siralmasb vér helye! Nemzetem nagy temetője! Gyomrod mennyit el nyele! Szabadságát s boldogságát és nemzeti életét,

Sőt nevét a’ magyarnak (mely kitsiny lett és setét)

227 Kisfaludy Sándor: Dobozy Mihály és hitvese c. regéje = Kisfaludy Sándor munkájú I—VIII. Pest, 1833-1838. (A rege a III. kötetben jelent meg.)

151