Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
Szolgagyőr, 1861. február 9. Hunkár Antal levele Ányos Istvánhoz Édes Drága Kedves Urain Eöcsém! Én abban a’ kellemetes meg győződésben élek, hogy mi ketten mindég jó barátok voltunk, és reményiem, azok is fogunk maradni, és ebbül azt látom, miszerint uram eöcsém csak ugyan hiszi, hogy azon botrányos iratnak és botrányos tüntetésnek sem eszköze, sem eszközlője, sőtt tudója sem voltam. Mind, a’ mi körülöttünk történt, az volt, hogy egyszerre a’ kissbéri postáról mind a’ hárman hasonló irás és ismeretlen pecsét alatt kaptunk levelet, mellyben csak is a’ zászlótartó képe láttzott. Kettőn nem volt gunyirat, hanem csak egyen, és a’ mint azt olvastuk, azt mindenikünk ok nélküli malitiának512 béllyegezte. Sőtt, midőn a’ hátulsó részét is olvastam, arra azt találtam mondani: So dumen, so fád und ohne Witz. Wie die Schlacht von Austerlitz.513 így a’ suuri514 táncz vigalomra egyikünk sem ment, mert ellensége mind illyen demonsratiónak, mit lármáznak vagy ujjongatnak illy alkalommal, annak én örülni nem tudok, mert soha egész életemben a’ száraz keh nem bántott. Azomban ollyanokkal, kiket uram eöcsém párthiveimnek nevez, eme elszigeteld helyzetemben öszve sem jövök, és ha öszve jöhettem volna, bizonyos lehet benne, és reményiem, fel is teszi rólam uram eöcsém, hogy ama gúny versek világot soha nem láttak volna, és illy szurtos lovagiatlanság meg nem történ, minthogy is Uram Eöcsém illyenre az én tudtommal még okot sem adott, és igy tökélletessen ártatlan. Tegyen tehát Uram Eöcsém ollyan hideg és közönséges arczot hozzá, mint én Veszprémben, midőn az ország gyűléséről visza jöttem 1848-ban és Ferenczy et compagnie515 nékem macska zenét készített, mellyet azomban a’ más felül fáklyás zenét készittök el némítottak. A’ politikai állásban ez gyakran meg történ, hiszen nem régiben báró Vay cancellár516 ippen hasonló esetben volt Pesten, és szerencsére a’ két párt az utzán találkozott, és meg alkudtak abban, hogy mint nékem, se egyik, sem másik meg ne történnyék. Nem kell boszankodni, hanem mint fiatalabb koromban, a’ gazdaság körül gyakran heveskedvén, midőn egy cselédet nagyon szidalmaztam, egy jó barátom azt mondta: 99. 512 rosszmájúságnak 513 Oly ostoba, ízetlen és buta / mint az austerlitzi csata. 514 Sur község Veszprém vármegyében, a cseszneki járásban. 515 Ferenczy és társai; feltehetőleg Ferenczy György veszprémi gyógyszerészről és barátairól van szó. 516 Báró Vay Miklós (1802-1894) konzervatív politikus, 1831-1845 között Borsod megye adminisztrátora, 1844-1848 között koronaőr, 1848-ban erdélyi íökormánybiztos, 1860-tól királyi udvari kancellár, 1865-től borsodi tőispán, 1867 után koronaőr, főrendiházi tag. PÁLMÁNY 2002. 1073. — 252
