Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)

Források a Hunkár-család történetéhez

legjobb kedélybe helyeze, és a vizsgálat folytatása következett. A római és honi régiségek: ékszerek, fegyverek, szerszámok, sarkantyúk, stb. maradványi számos változatosságaikkal vevék leginkább igénybe figyelmemet. Föltűnt egy nyéllyukkal ellátott Serpentin505 - kigyla - balta, melyhez hasonló nagyságút eddig csak Pa­dos506 barátomnál láttam. Hunkár ő nagysága úgy vélé, miszerént azt a vadak és tán még a rómaiak is a táborozásnál szükséges sánczkarózat hasításához ékül használ­ták, és valóban a nyéllyukak csekélységét - mely a fegyverforgatásra vagy favágás­ra alkalmatlan, ellenben az ék tartásra elegendő - tekintjük, továbbá figyelembe vesszük azt is, hogy egyik oldaluk sulykok által többnyire tökéletesen le van kop­tatva, valószínűnek látszik ezen állítás, melyet azért további meghányatás végett neked és más régészek figyelmébe merek ajánlani. Levezettetvén az alsó emeletre, láttam két érdekes ereklyét: a házi úrnak a ne­mes felkelés alatt a franciáktól összevagdalt csákóját és Kisfaludy Káról507 két festményét, melyek itt is, mint Ó-Gyallán Konkoly Elek508 és Tason Pest megyében Földváry Mihál509 úr birtokában lévő tengervidéket ábrázoló olajfestményei, jó helyen vannak, de nem tekintetnének-e ezek nemzeti múzeumunkban valódi kin­csekül, ha nem művészi, de bizonyosan kegyeleti szempontból örökitendők hallha­tatlan510 költőnk ezen tehetségét is. Éjfél már régen elmúlt volt, csak nehezen tudtam elválni mélyen tisztelt polyhistorunktól,511 kinél a kérdésekkel még csak a küszöbön álltunk, a szentélybe magába mélyebben hatolni, az egy másik, tán nem sokára teendő kirándulásom feladata lévén. Oly sötét volt, hogy két lépésnyire se láttunk. A kocsilámpák világa még kéte­sebbé tévé az utat az erdő komor árnyéklati közt: midőn egyszerre valami dorongos ember lép ki egy bokorból, kérdezvén, kik vagyunk és hová tartunk. Egy kevéssé megszeppentünk; de rövid felelet után kivezete bennünket a gróf úr birtokára a szolgagyőri kerülő. FORRÁS: Römer Flöris: A Bakony, tennészét rajzi és régészeti vázlat. Második kiadás, Győr, 1860. 100-103. 505 serpentinus (latin) = kígyó alakú 506 Pados János (1820-1892) plébános, volt 1848-as honvéd őrmester. Osztrák várfogságból való szabadulá­sa után, 1853-tól Csurgón volt gróf Károlyi György fiainak: Gábornak, Tibornak és Istvánnak a nevelője. Vö. RÖMER: i. m. (1860) 65., SZINNYEI: i. m. Bp. 1905. X. 86-87. 507 Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, író, romantikus festő, 1817-ben Pestre költözött és itt élt haláláig. 50li Konkoly-Thege Miklós (1842-1899 után) csillagász édesapja, ógyallai (Komárom vm.) birtokos. 519 Földváry Mihály (1824-1894 után) 1847-töl Pest vm. szolgabirája, 1848-ban nemzetőrtiszt, az 1850-es években tasi birtokán élt. 1878-tól pest megye alispánja. 1884-ben újraválasztották. SZINNYEI III. Bp., 1894.692. 510 helyesen: halhatatlan 511 polihystor, polihisztor (görögből) = sokoldalú tudós 251 —

Next

/
Thumbnails
Contents