Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Barsi egyházmegye
90 Barsi egyházmegye generaliter repraesentatis querelis in specie et particulariter comprobari potest, in conformitate praeattactae benignae resolutionis nostrae remederi velit eadem Dilectio Vestra. Gratia in reliquo nostra Caesareo-Regia eidem benigne, jugiter que propensi manentes. Datum in civitate nostra Vienna Austriae, die 10. Martii anno 1710. Josephus manu propria Comes Nicolaus Illésházy manu propria Ladislaus Hunyady manu propria Az „I” betűnél: József, Isten kegyelméből a rómaiak mindig felséges választott császára, valamint Németország, Magyarország, Csehország stb. királya Krisztusban főtisztelendő atya és felséges szeretett rokonunk! Alázatosan jelentették Felségünknek azokat a panaszokat, amelyeket az ágostai és helvét hitvallásúak követei Kedvességteknek [korábban bemutattak], és ami a Kedvességtekhez intézett kérvényüket illeti, mivel az teljességgel általánosságban lett megfogalmazva, és nem mutatták fel egyetlen pontban sem bármiféle állítólagos jogtalanságnak a tételes felsorolását, hogy kinek és ki által lettek okozva, ezért aligha lehetséges akár részleges orvoslásban is részesíteni őket. Hogy pedig ezen ügyben a béke és a köznyugalom megőrzése érdekében a panaszkodás és siránkozás okát felfedjék, Kedveségtekkel közölni akarjuk azt, hogy a mi kegyes szándékunk a következő: az ország karai részére ebben az ügyben kiadott kegyes rendelet, valamint az azt követő legutóbbi nyílt parancsunk értelmében a vallási pontokban szereplő minden egyes dolog helyeztessék vissza abba az állapotba, amelyben a soproni és a pozsonyi országgyűlések törvénycikkei és az ezeket követő végrehajtás révén voltak, oly módon, hogy senki által, semmilyen módon ne legyenek zaklatva azon ösz- szes [jogukban], amelyeknek használatában és gyakorlatában voltak a fentebb kifejtett törvények ereje folytán a legutóbbi lázadás előtt, és semmiféle szín alatt ne lehessen őket arra kényszeríteni, hogy azokat a lelkészi javakat és jövedelmeket, amelyeket eme mozgolódások alatt szereztek meg, és vélhetően használnak is, kegyes közkegyelmi okmányunk tartalma ellenére visszaszolgáltassák. Hasonlóképpen a prédikátorok vagy a lelkészek se legyenek elűzve templomaikból, valamint az elmozdítottakat se akadályozzák szolgálatuk ellátásában, amennyiben tartózkodva a nép lázításától csendes, visszavonult életet akarnának élni.