Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Hadi József–Jakab Réka: A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben
8 Bevezető tanulmány Az 1990-es években készült, s már a szakszerűség magasabb követelményeinek is megfelelő kiadványok között legtöbb a katolikus vizitációkat közzétevő, feldolgozó kötet.3 A valamivel később indult protestáns forráskiadás terén a református esperesi vagy szuperintendensi vizitációk publikálására esett a hangsúly.4 Az egymástól eltérő szemlélettel publikált anyag időben és térben is nagy távolságokat fog át. A változatosságot elsősorban a vizitációs jegyzőkönyvek szerkezete, terjedelme és részletessége biztosítja. A katolikus püspöki joghatóság (jurisdictio) protestánsokra való kiterjesztése azzal a hozadékkal jár a kutató számára, hogy a türelmi rendelet (1781) előtti időszak felekezeti viszonyaira is sok adatot talál a katolikus hatóságok által rögzített egyházlátogatási jegyzőkönyvekben. A protestáns szuperintendensek számára a türelmi rendelet engedélyezte az egyházlátogatást és kimondta, hogy lelkészeik nem állnak többé a katolikus püspök vizitálása alatt a keresztség szentségének kiszolgáltatása tekintetében. Az ezt megelőző időszakból is tudunk protestáns egyházlátogatásról. A reformált egyházakban a kialakuló püspöki hivatalhoz kötődő vizitáció az egyházközségek felügyelete, ellenőrzése hathatós eszközének bizonyult. Már a szepesváraljai zsinat (1614) előírta, hogy a vizitátor vigyen magával valakit a vármegyei nemesek közül. Az 1550-es tornai zsinaton 19 irányadó kérdőpontot fogalmaztak meg. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyházzá szerveződő protestáns felekezetek elöljárói a katolikus hagyományt követve fontosnak = VMMK 17 (1984) 281-292. RAJCZI Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban = VMMK 15 (1980) 125-146. 3 Ebben a tekintetben a legnagyobb vállalkozás az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa című sorozat (sorozatszerkesztő: SZÁNTÓ Konrád, ZOMBORI István), melyben eddig a kalocsai, a váci, a székesfehérvári, a veszprémi, az egri, a győri, a pécsi, a szombat- helyi és az esztergomi föegyházmegyék területén végzett vizitációk anyagát dolgozták fel. TOMISA Ilona: Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye barsi löesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647-1674. Bp., 1992. Uő.: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből 1776-1779. Bp., 1997. BEKE Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637). Bp., 1994. Katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek 16-17. század, (szerk.) TOMISA Ilona. Bp., 2002. VARGA Imre: A rábaközi föesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1696—97-ből. = Arrabona 14. Győr, 1972. 283-315. Uő.: A győri székesegyházi föesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból. = Arrabona 13. Győr, 1971. 177-221. LŐRINC Imre: A rábaközi fő- esperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve 1659-ből. = Arrabona 16. Győr, 1974. 233-241. 4 Többek között DIENES Dénes (szerk.): „Isten anyaszentegyházának emlékezetne...” Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti Egyházmegyében 1753-1759. 1764. Sárospatak, 2001. SZABADI István (szerk.): „Mellyet még az régi atyáink is birtanak.” Bereg, Ugocsa és Közép-Szolnok református egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1808/1809. Debrecen, 2001. CSÁKI Árpád-SZŐCSNÉ GAZDA Enikő: Az orbai református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I. (1677-1752). Sepsiszentgyörgy, 2001.