Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)

Pápai egyházmegye

Pápai egyházmegye

315

nem fellyebb irtt Szabó András is jól esmért és eleiben oskolába is járt. Ezen prédikátort győri captalannak vicariussa, Matusech fegyveres néppel oda menvén péri ecclésiábol ki űzte anno 1711., és osztán most élő Varga György meg élemedett ember, akkor iljatska lévén maga kocsiján vitte el Sikátorban.1212

Találtatnak mostan ezen árva ecclésiában Helvetica confession lévők 224, Augustanusok 85, kik a stolaris fizetésre nézve a pázmándi plebánushoz tartoznak, kinek is esztendőnként minden pár személy fizet fél mérő búzát, keresztelésért 25 denarios, esküttetésért 50 denarios, temetésért 50 denarios, mesternek hasonlóképen.

Ezenkívül plebánusnak, mesternek szántó földeit minden képen culti valják. A’ reformátusok temploma sövényből volt, mely helyett a’ pápisták köböl építettek ujjat, amazt széliyel hányták. A plebánus az ott lévő reformátusokat, ha betegjeikhez nem hívják, keményen taxállya: példának okáért Szabó Márton cselédin mostani pázmándi plebánus, Gaál Ferentz desummált 6 florenos, Szabó Jánosnén 8 florenos, Csőpüs Mihálynén 8 florenos, öreg Juhasznén 3 florenos, Baracskai Péteren 1 aranyat, Szabó Mihályon 3 márjást. Parcsami János árváinak ágyát el hordotta, és már 8 esztendőktől fogva ott tartya a’ templomba, isteni tiszteletre Banára járnak, mely Pérhez egy mértföld.

14. Szerecsén.

Tekintetes Győr vármegyében groff Eszterházi Károly egri püspök jószága.130 Ebben olly regi volt a Helvetica confession lévőknek az exercitiuma, hogy mikor kezdődött, élő ember meg nem határozhatja.131

Szeretseni református lakos, Ferentzi Mihály annorum circiter 80 és Takáts János annorum 43 jó lélekkel mondják, hogy anyaiktól értették, hogy már a' török háborúba, sőt az előtt is Szeretsen prédikátor tartó hely volt. Azon háborús időben az ellenség a’ falut el égetvén a’ lakosok el futottak, de azután elébbi lakó helyekre viszsza menvén a’ falut meg építették, és confession lévő prédikátort vittek magok közíkben. Attól fogva meg volt közöttök az exercitium a kurutz revolutióban is, majd fent irtt Ferentzi Mihály esmérte azon idöbéli Kis Váradi névű prédikátort.132

Az esetet az egyháztörténet is említi. THURY 1998. II. 325.

130 Szerecseny a pápai Esterházy uradalom része. FÜLÖP 1994. 247. Esterházy Károly (1725-1799) 1762-től haláláig irányította az uradalmat. HUDI 1995c. 26.

131 A pápai református egyházmegyében fekvő Szerecseny első ismert prédikátora 1618-ból Körmendi György. THURY 1998.1. 199.

13~ Az egyházmegyetörténet szerint 1713-ban Kisvárdai nevű prédikátor működött Szere- csenyben. TÓTH 1927. 90. Kisvárdai János 1708-1709-ben még Tevelen (Adásztevelen) szolgált. THURY 1998. II. 294.. TÓTH 1927. 14.