Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
Pápai egyházmegye 295 segittségével az ecclesia szabadsága meg gátolására inquisitiót peragait,"7 mellyet tekintetes consiliárius és vice ispány ur parancsolatjára kéntclen lészen ki adni. Találtatnak a helységben reformátusok 524, Lutheránusok 85, pápisták 47. 16. Csőgle. Veszprém vármegyei nemes helység, vagyon benne szépen virágzó ecclesia, 840 lelkekből álló. Ennek régiségét sok levelek bizonyitják. 1594— ’s az előtt is ez helyben szabad exercitiumok volt a reformátusoknak.57 58 Vagyon erről a helység ládájában a’ lakosoknak bizonyos contractusok, mellyet rati- habealt a’ nemes vármegye, melynek a summája ez, hogy az eddig 30 esztendőktől fogva romlásában lévő templomok Isten tiszteletire reparaltassék, a’ korcsma jövedelme erre fordittattassék. Költ ez a’ levél 1624—. A’ fellyebb való seculumba pedig majd minden esztendőre szólló ’s prédikátorok subscriptiojával meg erősített levelek a’ prédikátoroknak seri- essit meg mutogatják. Azok között igen nevezetes Kóródi János, aki a’ gályákra vitettetett, és Teáteban keserves halállal múlt ki evilágbol. In anno vero critico 1681."* Silici György volt a’ prédikátor, sokszor akartak ez alá is forrót önteni, sok hamis áll inquisitiókat vittek is ellene véghez, de nem bízván a’ fortélyokhoz, világosan nem aggrediálták, szép csendességben vagyon. A’ fent irrt 840 reformátusokon kívül vágynak Lutheránusok 151, pápisták, kik jövevények, 26. 17. Nagy és Kis Pirit. Veszprém vármegyei nemes helységek. Vagyon bennek virágzó exercitium, melynek ember emlékezetét fellyűl múló időtől fogva szabad folyása vagyon, és soha semmi hántása senkitől sem volt.611 60 Találtatnak benne reformátusok 421, Lutheránusok 125, pápisták 30. 18. Padrag. Veszprém vármegyében bírták ez előtt a’ volt páter jesuiták, most a’ Felséges Kamara bírja.61 Míg a jesuiták bírták, végeden háborgattatásokat szen57 Barbatsi 1765-től kezdve több alkalommal küldetett vármegyei vizsgálóbizottságot a gyülekezetbe. A „zaklatást” utóda. Farkas Antal (1772-1780) is folytatta. TÓTH 1927. 15. 58 Első ismert prédikátora Kötél Miklós (1613-1630) volt. TÓTH 1927. 25. 59 a kritikus 1681. évben pedig 60 Az anyaegyház székhelye Nagypiriten volt; de 1739 óta Kispiriten is volt oratórium. TÓTH 1927. 60. 61 A község a vörösberényi uradalomhoz tartozott, tulajdonosa a győri jezsuita rendház,, majd a szerzetesrend 1773. évi feloszlatása után a Tanulmányi Alap lett. ILA-KOVACSICS 1964. 311.
