Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Pápai egyházmegye
296 Pápai egyházmegye védték, azt a’ kő templomot, a’ melyben a pápisták járnak, eleitől fogva a reformátusok építtették. A’ végiben lévő ’s a fedélből fel nyúló haranglábot is nagyobb részént a reformátusok készíttették, az elvégezését, hogy keresztet tetéthessen tetejében, magának tulajdonítván az akkori jesuita procurátor. Sok ideig is bírták azt a’ templomot a’ reformátusok, hanem ez előtt mintegy 26 esztendővel a’ volt páter jesuiták mint a’ többi helységeikből, úgymint Kenéséből, Veres Berényből, úgy Padragról is némellyeket Veszprémbe citáltattak, holott a keneseieket és veres herényieket templomjok el adására szorongatták, végre talán valami illetlen szavokért tőmlőtzre is hányták. A’ padragi citátus ember ezeknek fátumát látván, adta magát az ispányhoz, ki őtet meg részegetvén, illyen szót ejtett szájából: Ha a’ templomunkat el veszik is, tsak a’ parochiális ház maradjon meg. Az után nem sokára Padragra rnenvén a’ procurátor, reménykedett a’ curátornak, hogy mutassa meg templomjokat belől, papi hitire fogadja, hogy nem veszi el tőlők. Szigeti Gergely azért ki viszi a’ kultsot, meg nyitja maga az ajtót, és viszont a’ kulcsot magához veszi, de a’ kulcs őrzésével meg nem tarthatta a’ templomot, mert a’ procurator addig a’ templomból ki nem jött, míg kovács által a’ pléhet le vétetvén reá reteszt nem szegeztetett, és lakatot reá nem vetett. Parancsolt ugyan akkor a’ helységből 12 lovat adatni, mellyeken sebessen ment Pápára, onnét Győrbe, hozott egy láda képet a’ győri collegium kocsiján és lovain ollyan siettséggel, hogy a’ vontató lovaknál elébb viszsza érkezett, és az el vett templomot képekkel mingyárt bé töltötte. Ugyan akkor a prédikátor földei közül is két jó irtás földet el vett. Kíntelemttettek azután a reformátusok csak a prédikátor házával templom helyett meg elegedni, de azért is sok ízben háborgattak őket a’ volt páter jesuiták, annyira, hogy néha éjjel nappal kellett őriztetni a’ parochiát. Egykor a’ mesterek meg halván igyekeztek oskolájokat is el törleni, sokat jártak a’ vármegyére instálni a’ protectioért, a’ bétsi utat is négyszer futották meg. Mostan nevezetes vexat szenvednek abban, hogy a’ halimbai plebánus62 a’ volt páter jesuiták példája szerint Ur napi butsu járás alkalmatosságával a prédikátor kapujára, melly éppen az imádság háza előtt vagyon, tsináltatja prédikáló helyét leveles színből, még pedig ollykor igyekezik oda menni, mikor a reformátusok isteni tiszteleten vágynak, azoknak harangjokat kétszer is meg vonattya, úgy hogy a’ harang zörgése miatt mind annyiszor félben kell hadni a prédikátornak a’ predikálást. * 6 Az 1775-ben szervezett Tanulmányi Alap vörösberényi uradalmát a Magyar Kamara kezelte, bérleti rendszerben működtette. HORVÁTH 1979. 53. 6" 1770-1779 között Henyei Pál volt a halimbai plébános. RAJCZI 1992. 266.
