Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Komáromi egyházmegye
Komáromi egyházmegye 237 A hatodikra: azt vallotta, hogy a licenciátus bevezetése óta ezen a helyen a hatodik prédikátor van, aki fizetségének címén az említett filiákból egy, körülbelül 2 köbölt termő, bevetett földdel rendelkezik. Továbbá készpénzben minden teljes telek után 35 dénár és egy merényi búza, 10 kéve nád, minden faluból egy-egy szekérnyi széna és fa jár neki; aki továbbá a leggyakrabban Alsó-Gellér faluba, mint filiális helyre, jár ki istentiszteletet tartani. Néha a nagymegyeri ezen vallású lakosok, akik nem filiálisok, vallásuk gyakorlása céljából e falu templomát látogatják. A hetedikre: semmit. A nyolcadikra: a prédikátor mellett tartanak egy iskolamestert, aki bár jelenleg bizonyos ügyei miatt elhagyta azt a helyet, eközben azonban a jövőbeli tevékenység végzésére van felfogadott tanítójuk. A kilencedikre: semmit. A tizedikre: azt vallotta, hogy a falu összes lakosa teljességgel megünnepli a törvényben kimondott ünnepeket, katolikus szolgáikat és szolgálóleányaikat pedig nem akadályozzák a templomok látogatásában. A tizenegyedikre: vallotta előttünk, hogy körültekintő Török Péter, aki akkor a tanú szolgálatában volt, most pedig Nemesolcsán tartózkodik, az igaz katolikus hit útjáról önként letért, és jelenleg magát a helvét hitvalláshoz köti. A tizenkettedikre: kétnejűeket vagy többnejűeket, Istent vagy a szenteket káromlókat ezen a helyen nem tud. A tizenharmadikra: A helvét vallású pap által bárki részére végrehajtott elválasztásról; továbbá vérrokonok, sógorok, atyafiak összeadásáról, illetve háromszori kihirdetés nélkül bárkinek az összeadásáról nem tud. A tizennegyedikre: ebben a faluban szegényház egy sem találtatik. A tizenötödikre: semmit. A második tanú, körültekintő Kürti István, kálvinista, túri-szakállasi felséges báró Amadé Péter úr ispánja, mintegy 66 éves, miután korábban esküt tett, vallott. Az elsőre és a többi hátralévő kérdöpontra megerősíti minden tekintetben az első tanú [válaszait]. A harmadik tanú, körültekintő Zákány Ferenc, ennek a falunak kálvinista lakosa és a fentebb címzett báró úr jobbágya, mintegy 50 éves, előzetesen esküt téve vallotta az első és többi hátralévő kérdőpontra mindenben pontosan azt, amit a két korábbi tanú. Miután ama helyen összegyűjtötték a tanúvallomásokat, midőn a fentebb írt vizsgálódók által ezen falu egyháza szemmel is meg lett vizsgálva, úgy találtatott, hogy jelenleg van egy sekrestye szentéllyel együtt, és egy igen megbecsült hellyel, amely a szent folyadékok őrzésére szolgál, továbbá oltár céljára szentelt kövek, egyik egy kőfaragvány a szenteltvíz tárolására, és egy másik, értékes márványkő a keresztelőkét céljára; [ugyanakkor] semmiféle felirat vagy kép nem látszott, továbbá felül kereszt vagy torony sem volt.