Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Komáromi egyházmegye
Komáromi egyházmegye 233 XIII. An praedicans in matrimonio divortia faciat, aut in casibus prohibitis dispenset? Et absque promulgatione ternaria aliquas in gradu consanguinitatis et affinitatis17 exsistentes personas suae, vel etiam Catholicae religionis copulet, aut infantes Catholicos baptizet? XIV. Utrum sit xenodachium in loco, et quot personis Catholicis vel Acatholicis fundatum, quottque ex pauperibus eo recipiatur? XV. Quid quid denique scit, vidit vel audivit testis sive quoad puncta praemissa De eo utri, seu quoad alios excessus Acatholicorum, dicat et fateatur. A nádori tanúvallató parancsolat alapján, melyet 1721. február 11-én adott ki a főtisztelendő Olasz Pál almissai püspök37 38, továbbá komáromi föesperes kérésére, Újlaky Ferenc úr a tekintetes Komárom vármegye szolgabírája és Keller Ádám,39 [ugyanezen vármegye] esküdt ülnöke által, a következő vizsgálat lett lefolytatva: Arról, vajon I. Az N. N. birtok: katolikus vagy nemkatolikus urakhoz tartozik, benne hány templom áll, [azok] milyen anyagból, ki által, melyik évben és kinek a telkén lettek emelve? II. Mely szentnek szentelték, van-e sekrestyéje, szentélye, tornya vagy fölötte kereszt, vagy ha csak létezésének nyoma látszik, ki által lett lerombolva? Vannak-e azon a helyen az Eucharisztia számára, őrzésére, vagy a szentelt folyadékoknak40 ugyanott alkalmas helyek, vagy kőmedence a szenteltvíz tárolására, illetve megjelennek-e feliratok vagy más képek az egyház adományozóiról, és az ilyesfélék kik által lettek megsemmisítve? III. Vajon az ilyen egyházat jelenleg plébános vagy prédikátor igazgatja-e és milyen címen, mikor és hány évig voltak ezen egyházaknak birtokában katolikus papok vagy prédikátorok, és ezeket hogyan hívták? IV. Amidőn pedig 1673-ban a dicsőséges emlékezetű Lipót császár alatt minden, a Magyar Királyságban létező prédikátort Pozsonyba idéztek, és sokan közülük elmenekültek, azon felül igen sokan gályára ítéltettek, mások pedig felhagytak azzal, hogy tovább prédikálják ezt a tanítást, közülük vajon a Thö37 A szövegben hibásan: affinitatis, et. 38 Almisi püspökség (Almissa, Alminium, Almissum, Dalmasium, Omis, Onaeum, Pegun- tium) — dalmáciai püspökség Spalato és Makaria között, a Cetina folyó adriai torkolatánál. A dalmáciai hatalmi viszonyok, valamint a magyar királyok főkegyúri joga miatt többnyire biceps püspökség volt, azaz élére egyszerre két püspököt neveztek ki. Közülük csak az egyiket ismerte el a pápa. Mohács után az volt a gyakorlat, hogy a pápa kinevezte a tényleges megyéspüspököt, a püspöki széket pedig puszta címként a magyar király adta oda valamelyik hívének. Olasz Pál 1719-1728 között viselte az almissai (magyarítva: almási) püspöki címet. 39 Mindketten a csallóközi Ekelen voltak közbirtokosok. KOMÁROM VÁRMEGYE 61. 40 szent olajak
