Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

nem kell egyéb, hanem hogy attól, jó árok vagy egyéb kerítés által, a’ barmokat tartóztassa, hogy az ujj jövéseket le ne rágják.

Vagy ültetés által. Ezzel az eszközzel akkor lehet élni, ha a’ magtermőfák közel vágynak, vagy mikor levágják a’ fákat, imitt-amott fennállókat hagynak, hogy elhintsék a’ magvaikat, ezek idővel hasznos fákká lesznek és megvastagodnak. Az ültetteket is szinte úgy meg kell őrizni a’ barmoktól.

Hanem az erdei fákat is szinte úgy lehet verni és által plántálni, valamint a’ gyümölcsfákat.

A’ ki úgy akarja azokat vetni, annak először is a’ földet kell tömi és kapálni, hogy abba[n] a’ mag kikelhessen, a’ törzsököket ki kell abból tisztítani, a’ gödreit bétölteni, és kiegyenesíteni. Az elkészítés abban áll leginkább, hogy a’ jó érett magokat és alkalmatos időben, míg még el nem hullottak, szedjük öszve, de nem kell azokat ’sákba, hordóba és nagy rakásba öszve tenni, hogy meg ne dohosodjanak, hanem jó szellős helyen ki kell teríteni, minekutánna a’ magokat elvetették, az éltetett földet mindenféle baromtól szorgalmatosán őrizni kell, mind addig núg a’ fák annyira nevekednek, hogy a’ barmok a’ fiatal fáknak a’ tetejeket el nem érik, mert ha a’ tetejek megsértetik, nem nőnek az után többé, és tör[z]sökös fák is nem lesznek azokból, hanem tsak törpék.

Nem kell eggyüvé tenni külömböző nemeket is, legalább széles és hegyes levelűeket, mert az eggyik elnyomja a’ másikat. Azt is kell tudni, mitsoda időben? mitsoda földbe? és hogy kell letenni a’ magokat? úgy kell-é azokat elhinteni vagy eltemetni? és millen mélyre? Némelly erdei fákat másuva is lehet plántálni vagy ültetni.

Tudniillik kiveszik azokat oltalommal a’ helyekről, hogy meg ne sértsék a’ gyökereiket, azután másuvá által teszik, de nem vagdalják el az ágaikat, kivált a’ tetejeket le nem metszik. Az illyen letevésnek mindjárt kell esni, mert külömben hamar elszáradnak. A’ gödrének, a’ mellybe letétetik, jó nagynak kell lenni, két sing szélesnek, és majd ollyan mélynek, hogy jól kiterjeszkedhessenek a’ gyökerei. Ezt a’ gödröt jó és porhanyó földdel kell megtölteni, mellyre a’ plántát ollyan mélyre kell ereszteni, mint a’ miilyenre állott a’ maga helyén, azután fel kell tölteni rosszabb földdel mint egy kúp formára, és ha gondolja az ember, hogy a’ szél kárt tesz benne, erősítse meg egy karóval, mellyet mihelyt a’ fa eléggé megerősödött és merően megáll, el kell mellőle venni.

Hetedik szakasz. A’ szőlő míveléséről.

A’ szőlőmívelésen értetik, annak ültetése, gondviselése és javítása, és mivel a’ szőlőmívelésnek az a’ czélja, hogy a’ földmíves mind magának a’ maga italára bort termeszszen, mind pedig a’ felesleg valónak eladása által a’ maga állapotját javítsa és könnyebítse, innen a’ szőlőmívelés nevezete alatt béfoglaltatik még a’ bortsinálásnak és készítésének mestersége, a’ boroknak eltartása és gondviselése, sőt azoknak nyavalyáinak megorvoslások is. Ezekről fogunk szóllani és tanátsokat adni, midőn a’ szőllőmívelésről lészen a’ szó.

ín 98 05