Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

/. A ’ szőlő ültetésről.

A' ki szőlőt akar ültetni, tudni és esmemi kell annak, initsoda fekvést, és mitsodás földet kívánjon a szőlő? hogy kell ah[h]oz elkészíteni a’ földet? miilyen fajokat kell választani? miképpen kell elültetni és reá gondot is viselni.

4. Miféle szőlőket kell ültetni?

a. Ollyan nemeket kell választani, mellyek a’ tapasztalás szerént azonn a’ vidéken legszerentsésebbek, és legnagyobb haszonnal míveltetnek.

b. Az egyféléket eggyüvé kell rakni, kivált azokat, a’ mellyek eggyütt érnek. Ha a’ korán érőket a’ késeikkel raknák öszve, úgy eggyütt szedettetnének le az éretlenek az érettekkel.

c. Magyarországban ezeket szokták rakni közönségesen: a’ gohért, fehér szőlőt, szigetit vagy formint, szőke szőlőt, muskotályt, ketsketsetsüt, julrfarkot, kadarkát, bakart, ró[z]sa szőlőt és többeket.

Hetedik szakasz. II. A’ már megállapodott vagy kész szőlőknek jó karban való tartásáról.

Közönségesen szóllván, hétféle munkák vágynak, mellyeket a’ már készen lévő szőlők körül véghez kell vinni, azokat itt rendel elő adjuk, a’ mint kezdődnek a’ tavaszon és végződnek őszön.

1. A’ legelső munka a’ metszés. Itten a’ jó időre kell fígyelmezni, és megvárni, míg semmi lüdegtől nem lehet többé tartani. A’ hegyeken előbb kell metszeni, a’ lapályokon későbben, mert itt hamarább kárt tesznek a’ hidegek. Azokat a’ tőkéket, a’ inellyckről sima veszszők szedettetnek, legutol[jára] kell megmetszeni, akkor tudniillik, mikor éppen rakni akarják a’ vesszőket.

A’ metszésben abból tudni meg, hogy megfagytak a’ vesszők, ha nem zöld és nem nedves a’ metszések; háránték és ollyan közel kell a’ szemhez elmetszeni, valamint tsak lehet, még pedig úgy, hogy a’ sem felyül ne maradjon, a’ metszés ismét le felé menjen, következésképpen hogy a’ lefolyó tseppek a’ szemre ne hulljanak. Minden apró, száraz és hidegverű veszszőket a’ tőke fejéről le kell szedni, minden tőkén tsak három, legfellyebb négy vesszőt kell hagyni, és mindeniken tsak két vagy három szemet. Lehet oldalról, a’ hol jó móddal megeshetik egy vagy két érett, és ép vesszőt bújtásnak is hagyni, hanem ezt tsak a’ jó erős tőkén kell tselekedni, az ollyanon, melly a’ bő terméssel a’ fellyebbi esztendőben meg nints erőltetve.

2. Második munka a’ kapálás. Értetik ezenn a’ földnek porhanyóvá való tétele a’ kapa által. Ez a’ munka négyszer esik meg esztendő alatt, a’ hol arra kell vigyázni, hogy a’ tőkék meg ne sértessenek, vagy ha megsértettek, a’ sebeket agyaggal, vagy marhaganéjjal be kell kenni. A’ kapálásnak mind a’ négy nemei így következnek egymás után.

Az első kapálás, a’ kinyitás, melly akkor esik, mikor már elmúlnak a’ hidegek és dagadnak a’ bimbók, ennek jó mélyen kell lenni, minden gazokat szorgalmatosán ki kell szedni és félre hányni.

A’ második kapálás a’ porhálás, ez májusnak a’ közepén esik, de nem igen mélyen, meleg és száraz időben, hogy a’ gazok kiveszszenek, ugyan ekkor letördelik a’ gyökerekről mellesleg jött vesszőket és tsintagokat is.

20 99 oa