Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

Pápán Főt I isztcictíi | Tóth Ferenc superi [ntendentialis] notarius155 úrnál. Po[z]sonyban és Győrött Schwaiger András könyvárusnál. Pesten Eggenberger,156 157 Kis István özvegye és fija, Jó[z]sef, ’s Miller könyvárosoknál, és nálam. 157 Révkomáromban T. T. Kalmár Jó[z]sef superint[endentialis] assessor úrnál. Sárospatakon Vályi Nagy Ferencz processzor] úrnál. Siklóson Tóbi János könyvkötőnél. Weszprémben T. T. Ángyán János superint|endentialis] assessor úrnál. Trattner János Tamás FORRÁS: Előfizetési jelentés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. III. 127. 22. Tótvázsony, 1819. július 26. A mezei gazdálkodásról írt munka előszava A XIX. század eleji Magyarországon, ahol a paraszti (s általában a fizikai) munkát megvető nemesi szemlélet és mentalitás volt az uralkodó, a gazdasági szakíróknak nemcsak azt kellett tudatosítaniuk, hogy a hagyományos mezőgazgadsági munka értékteremtő tevékenység, mely a nemzet gazdagságának egyik fő forrása, hanem azt is, hogy a hagyományos gazdálkodás helyett a korszerű agrotechnikai eljárásokat kell alkalmazni. Fábián a klasszikusok közzétételével a „mezei gazdálkodás” társa­dalmi presztízsét kívánta emelni. Miolta az emberek a’ tapasztalásból észrevették, hogy a’ mezei gazdálkodás egy fő és kiváltképpen való oszlopa az országok boldogságának, úgy hogy, ah[h]oz képest boldog vagy boldogtalan valamelly ország, a’ mint ezt gyakorolja vagy elmulatja:158 azolta ugyan vetekednek egymással a’ nemzetek ’ gazdálkodásban, és semmit el nem mulatnak, a’ mi által azt tökéletesebbé tehetik, és előmozdíthatják. Több országokban egész társaságok állottak öszve, mellyek azt tették foglalatos­ságaiknak fő tárgyává, hogy azt minden módon jobbítsák, és pallérozzák. A’ köze­lebb lefolyt hannincz esztendők alatt, tágulván a’ kötetek, a’ tudományokkal eggyütt, kezdett vala hazánkban is a’ mezei gazdaság killyebb terjeszkedni, és lábra állni. Rész szerént más nemzeteknek a’ példái, rész szerént a’ haszon, melly az el­múlt franczia háborúban, igen szembetűnő vala, felébressztette gazdáinkat.159 De mindenek felett ama halhatatlan emlékezetű gróf Festetich György, ki ha­zánkban Keszthelyen gazdasági intézete által, mintegy plántálta a’ mezei gazdálko­155 superintendentialis notarius (latin) = egyházkerületi jegyző 156 Eggeuberger József 157 egyházkeriileti ülnök 158 elmulasztja 159 A napóleoni háborúk korában (1792-1815) mezőgazdasági konjunktúra volt, amely fellen­dítette a gabonatermelést és állattenyésztést. £0 79 03

Next

/
Thumbnails
Contents