Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

dást, ujj észt, kedvet és lelket öntvén hazánk fiaiba, igen sokat teve arra, hogy ez, esztendőről esztendőre, mind inkább elterjedne, és erőt venne.160

Segítették ennek előmenetelét, hasznos és épületes könyveikkel, más érdemes és a’ közhaszon mellett buzgó hazánkfiai is, közelebb pedig a’ Nemzeti Gazda nevű gazdasági ujjság, melly bár tovább is fennállhatott volna, semmi sem lévén a’ gazdasági dolgoknak és találmányoknak terjesztésére, ’s a’ szorgalmatosságnak ébresztésére szükségesebb, mint az efféle folyóírás, de ennek is megvoltak az akadályai, melyek ennek megszűnését siettették.161

Ezek vitték elő, és nevelték hazánkban a’ mezei munkát és szorgalmatosságot. így lévén a’ dolog, és ennyire felébredvén hazánkban a’ gazdálkodás lelke, illendőnek, sőt, szükségesnek látszott, hogy mind azok az eszközök is elővétetnének, a’ mellyek ezt továbbra is feim tartanák és megerősítenék. Erre a’ végre egy igen jó és hathatós eszköz az, ha eleibe adattatik a’ nemzetnek, mit mikor, és miképpen tselekedtek a’ régi híresebb és böltsebb nemzetek a’ gazdálkodásban? Mitsoda betsben tartották ezt eleitől fogva? mitsoda gráditsokon ment ez a’ mostani állapotra és tökélletességre.

Ennek meggondolásától vezettetve hívta meg a’ Nemzeti Gazda írója, még 1814- dik esztendőben hazánknak ah[h]oz értő fiait Columella régi híres római classicus gazdasági írónak lefordíttására.162 Ennek meggondolása vitt engemet is arra, hogy ugyan ennek lefordítására magamat én is reá adnám, melly bár sok nehézségekkel volt is egybeköttetve, annyi idők lefolyások után, azt tsakugyan elvégeztem, és íme, itten által is adom.

De minekelőtte az olvasó ennek olvasásához hozzá fogna, szükség, hogy megtudja: ki volt legyen Columella? És én is mit vittem véghez ennek fordítása körül?

Columella egy volt a’ régi római classicus, vagy legfőbb rangú gazdasági írók közül, élt az első százban, a’ Krisztus után. A’ mint ezen munkájának X-dik könyvéből a’ 184-dik versből kijő, Gádesből, vagy a’ mint ma hívják, Cadixbol való, a’ mostani Spanyolországból. Egyéb aránt ki lett légyen? mitsoda characterű és állapotú ember, bizonyosan nem tudhatni. Annyi igaz, hogy nem tsak előkelő, hanem valóságos tudós, és a’ gazdasági dolgokban jártas, kettes ember volt.

Hogy nem közönséges ember volt, gyaníthatni abból, hogy az élőbeszédében igen hatalmasan feddi a’ római főembereket, azoknak megromlott szokásaikat, ételben, italban való telhetetlenségeiket, bujálkodásaikat, a’ mellyet nem igen bátorkodott volna tselekedni, ha maga alatsony rendű lett volna. De abból, a’ mit a’ II. könyvnek 10. részében mond maga felől, hogy Cilicia, és Siria tartományában163 látott, még azt is kihozhatni, hogy ő közönséges hatalommal küldetett oda, és ott valami tisztséget viselt.

Hogy tudós ember volt, bizonyítja ez az egész munkája, melly olly szép

160 Festetics György gróf 1797-ben alapította a keszthelyi Georgikont gazdatisztek képzésére.

161 A Vizsgálódó Magyar Gazda c. folyóiratot kisszánthói Pethe Ferenc (1762-1832) Bécsben jelentette meg 1797-ben.

162 Pethe Ferenc 1814-ben Bécsben indította útjára a Nemzeti Gazda c. gazdasági hetilapot.

163 Cilicia (asszírul: Khilakku) Kr. e. 64-től római tartomány, fővárosa Tarsus; Siria (Asszíria) az Eufrátesz és a Földközi-tenger közti területet jelölte.

ÍO 80 G3