Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)
Források
Tótvázsony, 1813. március 30. Fábián József esperes körlevele a pápai kollégium segélyezéséről Az 1783 után újjászervezett Pápai Kollégiumot 1797-ig a pápai református egyház, azután pedig az egyházkerület tartotta fenn az egyéni jótevők és a dunántúli gyülekezetek anyagi támogatásával. A tátnogatásra az 1810-es években volt a legnagyobb szükség, mert a háborús infláció már a kollégium működőképességét veszélyeztette. Tiszteletes nagy jó uraim! Méltóságos főcurator úr128 őnagyságának, és a’ pápai consistoriumnak ide zárt levelekből könnyen által láthattyák kigyelmetek, mindazt, mitsoda szoros kömyülállások közzé légyen ez idő szerént helyheztetve a’ mi pápai r[e]f[ormá]tus collegiumunk, tudniillik, hogy a’ mostani pénz változás miatt, külömben is tsekély jövedelmi cassája annyivá lett, hogy abból nem tsak az, hogy a’ közönséges tanítókat, vagy professorokat nem fizetheti, de még a’ szükségesebb és naponként elő forduló költségeket sem teheti. Mitsoda129 rendelést tett légyen ő nagysága ebben a’ tekintetben, azt nevezetessen, hogy minden magános ekklesiák, és az azokban lévő tehetőssebb, akár belső, és külső renden lévő lakosok különössen, és személy szerént is a’ lehető segedelemért meg szolíttas[s]anak, e lévén a’ mi reformata ekklesiánkban az egyedül való kútfő, a’ melyhez folyamadtak eleitől foga az ekklesiák mellett a’ nagyobb oskolák is, mikor valamely terhes és megszámolhatatlan szükségtől nyomattattak. Nevezett collegiumunk fel segéllésének, és főcurator urunk őnagysága rendelésének tekintetéből tekintetes coadjutor curator130 urakkal egyet értve jóváhagytuk, hogy mivel a’ dolog igen sürgető, mindjárt a’ héten kiindulván minden ekklesiákat érdemes követeink által meg tisztellyük, és a’ segítségre meg hívjuk. Értvén afnnak] o[káért] tisztfeletes] nagy jó uraim a’ dolgot, ne salynállyák magokat, ekklesiájokat ’s az abban találtatott tehetőssebb tagokat eleve úgy disponálni, hogy mikor meg fognak kerestetni, a’ segedelemmel készen legyenek. Tiszteletes nagy jó uraim! A’ dolog nagy és igen fontos, a’ szükség sürgetős — ollyanról van a’ kérdés a’ melytől függ lételünknek, vallásunknak, gyermekeinknek sorsa, és állapottya. Kövessünk el tehát mindent, hogy [a] kívánt segedelemmel tehessünk. Ha valaha, most van arra alkalmatosságunk, hogy a’ közjó eránt szeretetünket megbizonyítsuk. Adjunk minden haladék és késedelem nélkül. Bis dat, qui cito 15. 128 Szilassy József 1810-1836 között volt a dunántúli református egyházkerület főgondnoka. 12!) Előtte áthúzva: Mind azt 130 egyházmegyei gondnokokkal 67 03
