Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

dat.131 Hogy pedig minden magános személynek adományáról, mind én egyenes számot adhassak, mind pedig a’ pápai collegium archívumába az illyen szoros szükségben segítő jóltévőknek nevei, az ő érdemek szerént bé tétethessenek azon libellusba, melyet a’ ki küldendő urak elő mutatnak, az adónak nevét, adományának mennyiségét magával bé íratni, vagy ha e nem lehetne, helyette beírni méltóztassanak. Azt talán nem szükség kémem, hogy azon érdekes, és megjelenendő urak[na]k tovább mehetésekről gondoskodjanak, mert ezt minden ekklesiákról bátran fel tehetem. Minden szeretettel, és tisztelettel maradok ’s vagyok Tiszt[eletes] n[agy] j[ó] uraim[óknak] Tot Vásonybjan] Martius 20-dikán 1813. Kész jó akaró szolgája Fábján Josef esperest FORRÁS: DREKK 0.857. Fábián József veszprémi esperes körlevelei és egyéb iratok 1812-1813. 16. 1813. május 10. Fábián József szőlőmívelésről szóló művének ajánlása Nagyméltóságú gróf galanthai Eszterházi Nepjoinuki] János Őexcellentziájának, ő császári királyi apostoli felsége kamarássának, és belső titkos tanátsossának, az erdélyi cancellaria udvari referendáriussának, és Tekintetes Nemes Veszprém vár­megye főispánjának, nemkülömben ugyanazon megye nagytekintetű és érdemű elöljáróinak és igazgatóinak, mint a’ közjó és hasznos igyekezetek különös pártfo­góinak és előlmozdítóinak. Nagyméltóságú Gróf, Kegyelmes Uram! Tekintetes Karok és Rendek! Midőn ezen gazdaságra tzélozó hasznos munkát, a’ mely egyetlenegy a’ maga ne­mében, Extcellentziádnak, ’s a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek ajánlom, nem akarok én ezzel valami különös érdemet, és tekintetet keresni magamnak. A’ betsületet szeretem, de illyen úton szerezni nem kívánom. Hanem az én tzélom tsak ez, hogy belső érzésemnek, és háládatosságomnak te­gyek eleget. Míg még (!) szerentsénk lett volna Excellentziádat, mint ezen Nemes Megye főispánját úgy tisztelni, a’ Tekintetes Karok és Rendek voltak azok, a’ kikkel már Excellentziád szorossan öszve vagyon kötve, a’ kik ezen könyvnek kinyomását, részszerént önként való adományjok előre való segítségek, részszerént pedig azáltal elősegítették, hogy ezt más Tekintetes Nemes Megyéknek szeretetekbe és figyel­mességekbe is ajánlották. 131 Bis dat, qui cito dat — nil dat, qui munere tardat. (Publius Synes) Latin közmondás: Kétszer ad, ki gyorsan ad — de semmit sem ad, aki adományával késlekedik. SF> 68 G5

Next

/
Thumbnails
Contents