Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

Első rész. A ’ természeti tudományról közönségesen.

1. §. Ezenn a’ szónn, természet, értetnek minden dolgok, vagy minden dolgok, vagy minden látható, tapasztalható, és akármi módon érezhető testek a’ világon. Az a’ tudomány pedig, melly ezeknek tulajdonságaikról, munkáikról és erejekről tanít, neveztetik természeti tudománynak. A természeti tudomány hát a’ világi testek körül forgolódik, és a’ természeti történeteknek okairól visgálódik. Physikának is hivatik ez, melly szó egy görög szótól vévén eredetét, annyit tészen, mint természet esmérete.

2. §. A’ természeti tudománynak igen nagy a’ haszna. Nevezetesen: ez a’ tudomány mintegy kézen fogva vezet bennünket az Istenhez, a’ midőn a’ természeti dolgoknak szemlélések, és figyelmctes vi[z]sgálások által az Istennek nem tsak az ő léteiét esmérjük meg, hanem az ő felséges és imádandó tökélletcsségeit is, mint az ő hatalmát, böltsességét és jóságát, a’ mellyek osztán hathatossan serkentenek minket ennek a’ nagy Felségnek tsudálására, dítséretére és szeretetére, egyszóval, azoknak a’ tiszteknek tellyesítésekre, mellyeket a’ keresztyén vallás élőnkben tár.

3. §. A’ természeti tudomány igen hasznos még a’ mi életünknek és egésségünknek fenntartására is. A’ többek közt e’ tanít meg arra, mitsoda veszedelmes a’ házakat alatsonyon építeni, azokat télen nagyon béfűteni, az ablakokat mindenkor bezárva tartani. Ez ád közönséges regulákat arról, miképpen tarthatja fel az ember egésségét, és a’ betegségeket hogy kerülheti el. Mitsoda közönségesebb a’ falukon, mint hogy a’ betegekre ráolvassanak? Hogy azok javasok, vénaszszonyok által gyógyittassák. Hány betegek vesztik el a’ miatt életeket, hogy nyavalyátok rontásnak tartatván, igen oktalanúl gyógyittatnak. De a’ ki ért a’ természeti tudományokhoz, megőrzi magát az efféléktől, és nyavalyába esvén rendes orvosokhoz folyamodik.

4. §. A’ természeti tudománynak nagy haszna van továbbá a’ mezei gazdaságban. E’ mondja meg a’ gazdának, és ez adja tudtára, mit mikor, és miképpen kell tselekedni a’ gazdaságban'/ Melyik földnek és növevénynek mitsoda mivelés kell? Mellyek legyenek a’ leghasznosabb és egésségesebb takarmányok a’ barmoknak? Hogy lehessen ez vagy amaz dolgot jobb móddal, és könnyebb erővel véghez vinni, ’s a’ tföbbi]. De ennek szavára még ekkorig, kivált nállunk, kevesen hallgattak, még pedig leginkább a’ balvélekedésck miatt, mellyektől a’ gazdák el vágynak foglaltatva.

5. §. A’ természeti tudomány nyugodalmat, tsendességet, és megelégedést szerez végezetre az embereknek. Ugyanis: ez az, a’ melly megszabadít minket minden haszontalan félelemtől, mellytől gyötrettetnek a’ tudatlanok; ez őriz meg minden hijábavaló babonától ’s balítéletektől. Ki fog félni a’ lidértzektől, az imitt amott futkosó tüzektől, ha egyszer tudja, mik légyenek ezek, ’s miképpen származnak? Kitsoda retten meg valamelly üstökös tsillagnak látására, és ki tudakozódik annak jelentése felől, ha bizonyos arról, hogy ez a’ szép tsillag nem jelent semmit is? Ki válogat a’ napokban, ha a’ felől megvan gvőzettetve, hogy a’ planétáknak81 semmi befolyások nintsen az emberek dolgaikba? A’ szántásba, vetésbe, plántálásba, oltásba, és szőlőmetszésbe, ki figyelmez arra, hogy van a’ hold? Ujja van-e, avagy fogyat planéta (görög) = bolygó

90 47 GS