Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)

Visszaemlékezések

egész nép, mely alatt egy felállított tábori oltár előtt, tarackok durrogása közt mondá el a rövid katonai sz. misét Csákós Elek kegyes szerzetbeli tanár. 184 Miközben az újdon új nemzeti zászlót, melyet az őrseregnek ajándékba csináltata Rozsos István főparancsnok úr, megszentelő. A zászlónak kereszt­anyja ki lett volna más, mint a főparancsnok úr neje. (Sidó családból)188 Ezen sz[ent] áhítatot követé e következő egyházi szózat.1"6 Ennek végezte után a luteránusok papjok Mozgai Sámuel184 185 186 187 188 189 tartott egyházi beszédet. Ezt követte a kálvinisták helyettes papjoknak — Tatay Sámuel188 — rövid, de igen szép prédikációja. Úgy látszott, hogy a szél, mely már néhány napok óta szakaszonként majd nappal majd éjjel dühöngött, egyedül csak ezen ünnepélynek kedvezett, mint­hogy amint vége lett az isteni szolgálatnak, egy forgószél támadt, mely ugyan­csak derekasan működött, úgy annyira, hogy a Hosszú utcában bevonuló őrse­reg és az azt követő néptömeg porfüstben látszott befelé haladni. Fenn a vár­ban, valami Szalai189 nevezetű kanonok házának napnyugati részén egy rop­pant hosszú vérvörös zászló lobogott le a hosszú utca fölé, melyet a szél dühö­sen csapkoda ide-oda izmos hosszú rúdján. 10-et kongott a tűztorony óra, midőn az őrsereg ismét piacunkon állt szép hadisorban, várván a hazatakarodási jelszót. Csendesen állt mind a hadtest, mind a néptömeg, midőn a tűztoronyban egyszerre megkondult a lélekharang. Nojszen, volt mit beszélni a babonás jövendölőknek! — Ez már nem jó jel — lehete hallani több szájból egyszerre —, a jó isten tudja, miféle veszedelmeket jelenthet a vészharangnak éppen mostani kongá- sa, mért éppen most, ezen pillanatban kelle megszólamlania e harangnak, mért nem vagy ideérkezésünk előtt, vagy távozásunk után, mért éppen most? Több ilyen s mindenféle más beszédeket lehete haliam a nép között, míg­nem az őrsereg s az egész néptömeg szétoszla. Ezen nap után majd egyik, majd másik mezőn, naponként gyakorolta ma­gát őrseregünk hadifordulatokban. 184 Csákos Elek piaiista (1818-1869); Veszprémben született, 1848-ban a veszprémi gimnáziumban tanított, később a honvédsereg táboii lelkésze lett.Vö. Catalogus 1998.76-77. 185 Rosos István felesége valójában Késmárky Jozefa (1822-1877), Késmárky József berhidai közbir­tokos lánya volt. Az anyakönyvek szeiint 1842. október 5-én Berhidán házasodtak össze. 186 A kinyomtatott beszédet a naplóba ragasztotta. 181 Mozgai Sámuel veszprémi evangélikus lelkész 1848-ban, életrajza nem ismert. GÖRÖG 1926. SZINNYEI IX. 1903., SZIKLAY 1931. 188 Tatay Sámuel református lelkész 1847-1850 közt Veszprémben, utána Papkeszin szolgált 1881- ben bekövetkezett haláláig. Vö. THURY 1893.84. 189 Szalai Imre (1787-1848) 1833-tól veszprémi kanonok, ismert szónok, Esztergom, Veszprém és Zala vármegye táblabírája. 1848. szeptember 17-én hunyt el, a székesegyház sírboltjába temették. Vö. PFEIFFER 1987.206.

Next

/
Thumbnails
Contents