Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)

III. A város a honvédelem szolgálatában

164

III. A város a honvédelem szolgálatában

nap pedig Perczel tábornok serege. A lelkesedés azonban alábbhagyott, amikor 27-én — Windischgrätz győri bevonulásának hírére — a hadtest Gyimót felé elhagyta a várost, s Komárom irányába elvonult.1« A város magára maradt. A polgárok pánikszerűen mentették értékeiket.

1848. december 29-én nagy rémület támadt a városban. Perczel „vereségének” híréről beszéltek utcaszerte. Sokan a Bakonyba menekültek. Volt, aki vidéki rokonainál húzta meg magát.

Minden pillanatban várták az ellenség bevonulását. December 30-án délután Petrichevich Horváth János ezredesi parancsnoksága alatt valóban megszállták a várost a császári könnyűlovas, vadász- és gyalogcsapatok. A mintegy 1000 főből álló alakulat — a várakozással ellentétben — békésen viselkedett, megelégedett a „vendéglátás” színvonalával.

A vendéglátás azonban hamar végétért. Petrichevich ugyanis másnap indulásra adott parancsot. A kis sereg Veszprém-Fehérvár irányába elvonult. Gyakorlatilag a császári hadsereg ellenőrzése alá került a város, amely Győrbe küldött megfigyelői útján tájékozódott a csapatmozgásokról. Napok, talán hetek kérdése volt ekkor, hogy a megszálló katonaság mikor rendezkedik be tartósan a Dunántúl meghódított részeiben, így Veszprém megyében, s Pápán is. * * *

'■> Győr elfoglalásáról BALÁZS Péter: Győr a feuadalizmus bomlása és a polgári forradalom

idején. Bp., 1980. 283-284. LENGYEL Alfréd: Mozaikok Győr történetéből. Győr, 1983. 79.

>5 Petrichevich Horváth János (1823-1849) császári ezredes