Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
I. Pápa a reformkorban
Pápa a reformkorban 13 Az 1840-es években öt nagyobb hitelintézet működött a városban, együttes forgalmuk megközelítette az évi 400.000 pengőforintot.* 20 A szegényebb lakosok hitelhez jutását segítette elő az 1844 nyarán magánszemélyek által alapított „záloghitelintézet”, vagyis zálogház.21 A mezőgazdaságot az 1842- ben létrejött Pápai Agarász Egylet, míg a honi ipart az országos Védegylet 1844-ben alakult pápai osztálya karolta fel.22 * * * A rendi korlátokat áttörő civil szervezetek sora jött létre az 1830-as évektől kezdve: az olvasókör 1830-ban, a belőle kinövő Pápai Casinó 1832-ben alakult meg; szabályszerűen azonban csak 1834-ben szervezték meg. A polgárság nagyobb részének a kiválásával jött létre 1837-ben a Polgári Casinó. A zsidóság megtelepedése óta működtetett vallási, jótékony egyesületeket, melyek számát 1824-ben az izraelita nőegylet gyarapította.23 Az önszerveződés a református kollégiumra is kiterjedt. Mándi Márton István halála (1831) után a kollégiumi gimnáziumi tanárok megszervezték a Philadelphia nevű tanáregyesületet2«, Tarczy Lajos pedig 1840-ben létrehozta a kollégiumi olvasókört, amely 1841-ben Képzőtársasággá alakult.2s A kollégiumi diákság 1844. november 30-tól ideiglenes szabályzattal, 1845. nyárelő (június) hó 26-tól elfogadott alapszabállyal működött a Jótékony Egylet, amelynek célja a beteg tagok „ápolása s gyógyítása” a befizetett tagdíjakból.26 1847-ben alakult meg a Főtanodai Homiletikai Társulat, amely alapszabályát nyárhó (július) 6-án terjesztette a tantestület elé. A Liszkay József igazgató elnökletével tartott ülésen azzal a megjegyzéssel engedélyezték a társulatot, 1859.168-169. A fürdő 1840-1844 közt fennmaradt számadáskönyve azt bizonyítja, hogy az ugodi fürdő a pápai és Pápa-környéki polgárság, nemesség és értelmiség kedvelt szórakozóhelye volt. Vendéglőjében egyszerre maximum 40 személy elszállásolására nyílt lehetőség. A Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárának Kézirattára (DREKK) Ó.856. Az Ugodi Fürdő Részvénytársaság számadáskönyve 1840-1844. A fürdő társadalomtörténetét feldolgozta JAKAB Réka: Az ugodi fürdő a reformkorban. Bp., 2000. (ELTE-BTK szakdolgozat) 20 Lásd a kötetben Rosos István Veszprém megyei alispán 1847. évi jelentését! 21 VeML V. 2-72. Pápa város levéltára. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyve 1847. No. 488. 22 A pápai agarászegyletről = Regélő 1842. II. 924-925. A Védegylet pápai fiókegyesületét — miként másutt — Pápán is a Kaszinó tagjai alapították. 23 A pápai honismereti irodalom a legújabb időkig — a Képzőtársulat mellett — csak két reformkori egyletet emlegetett: a Kaszinót (1834) és a Polgári Kaszinót (1837). Csupán a legkorábbi irodalmat említve: HARMOS Zoltán: Közművelődési egyesületek. = KAPOSSY Lucián (összeáll.): Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905. 258-265., különösen 258-262. BOCSOR István: A pápai casinó története. = Pápai Lapok 12 (1885), 1. sz. 1-2., 2. sz. 5-6., 3. sz. 9-10. Az 1834-es Kaszinó előzményeiről a kaszinói évkönyv előszavában olvashatni. A’ Pápai Casino’ Részvényeseinek névsora betűrenddel, annak törvényei s egyéb tudnivalói. Pápa, 1838. 2« DREL I. 7. A pápai református kollégium iratai. Oktatói öszveülések jegyzőkönyve 1837- 1848. 1837. télutó (február) 21. ülés jkv. No. 9. 25 TRÓCSÁNYI Zsolt (szerk.): A pápai kollégium története. Bp., 1981.184-186. BODOLAY Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Bp., 1963. 277., 316-317. 26 DREL I. 7. A Jótékony Egylet Jegyzőkönyve 1844-1858. A kötet címe: „A Jótékony egylet’ betegei név és költség jegyzéke” (1844/45-1858/59) alapján megállapítható, hogy az egyletnek 1845-ben és 1847-ben is 33 fizető tagja volt. Az egyletet elnök vezette választmány irányította, a tagdíjakat a pénztáros kezelte, az írásbeli adminisztrációt a jegyző végezte. Az alapszabályt csak a tagok fogadták el, hivatalos jóváhagyásra nem terjesztették fel, nehogy a hatóságok betiltsák az egyletet.
